Régi sebek

– Szia! Már meg sem ismersz? – lépett oda hozzám egy magas vörös hajú nő, tisztára, mintha egy divatlap első oldaláról ugrott volna le közénk – földi halandók közé.
  Lázasan kutattam emlékeimben, vajon életem mely szakaszában volt szerencsénk egymás útjait keresztezni, de az átláthatatlan homályból sehonnan sem bukkant fel illusztris alakja.
  – Látom, fogalmad sincs, ki vagyok. Segítek: középiskola, egyszemélyes utolsó pad, Duci Juci… Végre beugrott: Duci Juci állt előttem – bármennyire is bántó volt a gúnynév, amit a többiek ráragasztottak, büszkén viselte annakidején – felismerhetetlenné karcsúsodva.  – Igen. Én vagyok. A lány, aki párosával falta a krémeseket, a lány, aki soha nem volt képes teljesíteni a tornaórákon, a lány, akit könnyebb volt átugrani, mint kikerülni. 20 évembe telt mire ilyen lettem. Ha tudnád, hány átéhezett év áll mögöttem, mennyi fájdalom és szenvedés a plasztikai műtétek után, s hány busásan megfizetett tanácsadó és stylist. De végre most megmutathatom azoknak, akik valaha gúnyt űztek belőlem, hogy képes voltam a lehetetlenre. – Nagyon jól nézel ki. – jegyzem meg csendesen, és közben keresem azt a régi örökké vidám, élettel teli lányt, aki valaha volt. – Ha látnád most az akkori csinibabákat: Kinga két gyerek után bálna méreteket öltött, Eszti alkoholista lett, Emese már a harmadik férjétől válik, kész idegroncs. Mindannyian megfizettek azért, amiért folyton engem kritizáltak. – sorolja epésen, félelmetes elégedettséggel a hangjában. – Még majd Klári arcára leszek kíváncsi, ha az osztálytalálkozón meglát… – Klári tavaly meghalt. – suttogom elhaló hangon, s döbbenten látom a káröröm felvillanását a szemeiben. – Akkor erről már lekéstem – csap egyet a levegőbe bosszúsan.
Kezdem kényelmetlenül érezni magam.
– Jó, hogy összefutottunk. Szerencsére legalább Te pont olyan szürke kisegér maradtál, amilyen voltál. – nyom két puszit az arcomra, s ahogy jött úgy illan tovább.
S valóban milyen igaza van: tényleg szerencse, hogy én maradtam olyan, amilyen voltam, s nem váltam a saját félelmeim megszállottjává.