Régi magyar húsvéti népszokások – Ismered őket?

Évekkel korábban hazánkban nem a locsolkodás volt az igazi húsvét népszokás, hanem a vesszőzés. A fiúk fűzfaágakat tördeltek maguknak, összefonták a hajlékony szárakat, majd ezzel indultak útnak és csapkodták az útjukba eső lányokat. 
 

A vesszőzés szintén a termékenység fogalmára vezethető vissza, s mint minden jól sikerült szeretkezést, ezt a népszokást is a megérdemelt jutalom követte, ugyanis a lányok a fiúk frissen készült „ostorára” szalagokat kötöttek és itallal kínálták a vendégeket.

A vízbevető hétfőt manapság csak Húsvét hétfőnek hívjuk, pedig előbbi nem igazán tükrözi a nap lényegét. Korábban nem szimplán kútból húzott, vödörnyi vízzel, esetleg kölnivel locsolták a menyecskéket, hanem szó szerint vízbe vetették őket. Erre a procedúrára a legkiválóbb alkalmatosságoknak kétségtelenül az udvarokon levő vályúk bizonyultak.
 

További érdekesség a húsvéti locsolásról, hogy míg manapság mindenki hétfőn jár az eladósorban levő hölgyekhez, addig korábban vasárnap este látogatták a menyecskéket a legények. A hétfő a fiúcskáknak maradt meg, akik csak a jutalom reményében tértek be a házakba locsolni.