Az Európai Unió minden tagállamának, összesen 41 országnak a munkára vonatkozó szabályozását megvizsgálta egy bizottság, összevetve őket az Európai Szociális Kartával. Olvasd el, Magyarországgal kapcsolatban mit találtak.
Van, amin változtatnunk kell
A bizottság összesen 14 területet vizsgált, és a magyar Munka törvénykönyvével kapcsolatban ezekből összesen hatról állapította meg, hogy azok megfelelnek az uniós elvárásoknak, bizonyos esetekben pedig további információk átadására szólította fel a kormányt, hogy érdemi állást tudjanak foglalni.
Néhány esetben azonban a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozáson finomítani kell, és olyan is volt, ami cseppet sem nyerte el a tetszésüket.
Az ügyelet a bizottság szerint is kimerítő
Sérti a karta előírásait a magyar szabályozás a munkaidőre vonatkozóan, egészen pontosan azokkal kapcsolatban, akiknek ügyeletet kell vállalniuk – jellemzően ezek az orvosok, mentősök, rendőrök, de lényegében bármilyen területen előfordulhat a műszakos beosztás.
A szakértők azt kifogásolták, hogy akik ügyeletben vagy készenlétben vannak, azok akár egy huzamban 24 órát is munkában tölthetnek, így akár az is előfordulhat, hogy egy héten 72 órát dolgoznak, holott a karta által megállapított felső plafon a heti 60 óra lehetne. Az uniós iránymutatás szerint ezen mindenképpen változtatnunk kell.
A karta azt is kifogásolta, hogy a magyar törvénykönyv jelenleg nem garantálja, hogy egy dolgozó egy huzamban kivehessen 2 hét fizetett szabadságot, abban a naptári évben, amikor az járna neki.
A sztrájk az jár
Sérelmezte a bizottság a sztrájkhoz való jogot is, egészen pontosan azt, hogy a közszolgálatban csak a kormánnyal megállapodást kötött szakszervezetek hirdethetnek munkabeszüntetést, és ők is csak akkor, ha a dolgozók többségének támogatását élvezik – ezzel pedig jelentős számú közszolgát megvonnak a sztrájkhoz való jogától – véli a bizottság.
Mi a helyzet máshol?
A bizottság egyébként nemcsak a magyar, hanem az összes tagállam törvénykönyvében talált módosítanivalót, a legrosszabbul teljesítő Grúziához képest Magyarország még jól is áll: ők a 14 vizsgálati szempontból 13-on elbuktak.
Mi történik ezután?
Ha a bizottság megállapítja, hogy valamelyik ország megsérti a kartát, akkor az az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan módosítsák.
Mivel a szociális karta jogilag kötelező érvényű, és azt Magyarország is törvényként hirdette ki 2009-ben, a változásoknak elvben be is kell következniük.
