„Rákom van, nem tetveim.”
– A legrövidebb kérdés, ami mindenkiben felmerül ilyenkor: a hajad?
– Igen, ez általában gondot okoz az embereknek. Én aznap, amikor kiderült, azonnal elindultam parókákat meg kendőket nézni. Szerintem ha felkészülünk a dolgokra, kevésbé rosszak.
A diagnózis és az első kemó között körülbelül két hét telt el, ami alatt mindenkit az őrületbe kergettem, mert nem bírok várni. Úgy voltam vele, hogy menjünk most azonnal, csináljuk, mert akkor nekem jó lesz. Az első kezelés után azt kezdtem el várni, hogy hulljon a hajam. Azt mondogattam, hogy ha kihullik, hat a gyógyszer és én csodásan meggyógyulok. Emlékszem, milyen jókat röhögtem, amikor kihúztam egy csomót. Valahogy attól tudtam, hogy valami történik bennem, ami jó. Olvass még a témában
Kiütések, sebek a szájban: ezek is lehetnek a Crohn-betegség korai tünetei
Mi volt a legszürreálisabb dolog, aminek tanúja voltál?
„Nekem a hosszú haj jobban tetszett” – Kedves férfiak, senki nem kíváncsi a kéretlen véleményetekre
Minták festéséből csodálatos fenntartható vállalkozást épített Anita, a Milyen kedves! megálmodója
Talán egyszer, úgy öt percig volt rossz érzés, amikor le kellett borotválni, mert az olyan természetellenes volt, hogy borotválom a fejem, de ennyi. Egy ideig – főleg, amikor tavaszodni kezdett, és már nem hordhattam a nagy téli sapit, ami mindent eltakar –, zavartak az emberek.
Gonoszak. Mérhetetlenül gonoszak. Volt, hogy egy nő végigmért a villamoson, és fintorogva odébb ment. Ez volt az a pont, amikor úgy döntöttem, kiteszem a kitűzőm, amin az áll, hogy „rákom van, nem tetveim”, és van rajta egy cuki tetűrajz. Muszáj volt változtatnom, különben az ilyenek tönkretettek volna.
Érdekes volt megfigyelni, hogy ahogy én váltottam, és elkezdtem viccesre venni a figurát, és úgy hordtam a kendőm, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne – sőt: én magam varrtam őket, hogy passzoljanak a ruháimhoz, mintha ez lenne a legújabb divat –, az emberek is megváltoztak, többnyire. Sokszor, aki például meglátta a kitűzőmet a villamoson, rám nézett és mosolygott. Nem sajnált, nem fintorgott.
Őszintén szólva eszembe nem jutott volna levágni a hosszú hajam, de most élvezem. Még egy kicsit nőnie kell, hogy olyan legyen, amilyet szeretnék, de sokkal jobban tetszem magamnak most.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
