Vannak dolgok, amikről valamiért automatikusan azt gondoljuk, hogy az inkább a férfiak vagy a nők területe – pedig miért kellene, hogy ez így legyen? A programozást például egy nő találta fel, de ezt a 4 másik dolgot is. Lehet, hogy ideje lenne leszámolni ezekkel a sztereotípiákkal?
Programozás
Az 1815-ben született Ada Lovelace Lord Byron lánya volt, de az anyja volt az, aki tanulásra bátorította, Ada pedig különleges tehetséggel bírt a matematika terén. 17 évesen összebarátkozott a feltaláló Charles Babbage-zsal, akit ma a „számítógép atyja”-ként ismerünk. Amikor Ada egy cikket fordított franciából feltaláló barátjának, azt ellátta a saját jegyzeteivel, és ezek végül háromszor hosszabbak lettek, mint az eredeti cikk. Ezekben írta le azt is, hogyan lehetne számok és betűk segítségével programot írni a számítógépre – egy találmányra, amiről még csak beszéltek, de nem is létezett.
Ötletéből 1843-ban publikáció lett, és Ada Lovelace ezzel beírta a nevét a történelembe, munkája a ma ismert programozás alapja lett.
Ablaktörlő lapát
Ha legközelebb az autószerelőd úgy beszél veled, mintha fogalmad sem lenne semmiről, csak azért, mert nő vagy, mellékesen megemlítheted neki, hogy az emberek ablaktörlő lapát nélkül próbáltak közlekedni az utakon egészen addig, amíg egy nőnek nem lett egy ötlete. Az Alabamában élő Mary Anderson éppen New Yorkba utazott, amikor az út során észrevette, hogy a busz vezetőjének milyen nehéz dolga van a havazás miatt. Ablaktörlő lapátok nélkül a sofőröknek ki kellett nyitniuk az ablakot, kihajolni a hóba-esőbe, és kézzel törölni le a szélvédőt. Megoldásként Anderson feltalálta az ablaktörlő lapátokat – ám 1903-as találmányát komolytalannak, haszontalannak és zavarónak ítélték, ezért életében soha nem profitált a zseniális ötletből.
Index
Ha már az autóknál tartunk, a világ első filmsztárjaként ismert, kanadai születésű Florence Lawrence nem csak a széles vásznon nyújtott kimagasló teljesítményt. Igazi autórajongó volt, és feltalált egy szerkezetet, ami gombnyomásra az autó oldalán felemelt egy kis kart, ezzel jelezve, hogy merre készül fordulni a sofőr. Tervezett egy olyan szerkezetet is, amely a fék benyomására felemelt, majd leengedett egy táblácskát, ezzel figyelmeztetve az autó mögött érkezőket a fékezésre. Így lényegében a féklámpa és az index őse is Lawrence nevéhez köthető, noha találmányait soha nem szabadalmaztatta.
Kép forrása: everett225/depositphotos.com
Lapos fenekű papírzacskó
Lehet, hogy nem tűnik nagy dolognak, de amíg nem találták fel a metódust, a papírzacskók inkább borítékra hasonlítottak, és nem lehetett őket megállítani például az asztal lapján. A feltaláló Margaret Knight aztán kidolgozott egy módszert, amivel a papírt hajtogató gép lapos fenekű papírzacskókat készített, ám ötletét ellopta egy Charles Annan nevű férfi, a módszert pedig gyorsan szabadalom alá helyezte, anélkül, hogy Knight munkáját elismerte volna. Szerencsére Margaret nem volt az a típus, aki hagyta volna, hogy egy férfi csak úgy learassa az ő babérjait: beperelte Annant, megnyerte a pert, és övé lett a szabadalom.
DNS modell
Míg a DNS kettős spirálszerkezetének felfedezését James Watson és Francis Crick nevéhez kötjük, valójában egy nő, az angol kémikus, dr. Rosalind Franklin volt, aki kitaposta előttük az utat.
1952-ben Franklin készített egy gépet, amivel le lehetett fotózni a DNS-t, ezzel bizonyítékot kínálva a DNS alakjára.
A felvétel 51-es fényképként vált ismertté, ám Franklin egy kollégája, Maurice Wilkins megmutatta azt Watsonnak és Cricknek, akik saját munkájukkal együtt publikálták a képet 1953-ban. Franklin 1958-ban petefészekrákban elhunyt, így nem élte meg, amikor a két férfi 1962-ben Nobel-díjat kap.