Elfogadás vs. plasztika
Nem hiszek abban, hogy az önelfogadás a smink, öltözködés, szépészeti beavatkozások megtagadásával lenne egyenlő. Szerintem mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat a bőrünkben és igenis fontos kihozni magunkból a maximumot. Egyrészt csak így fogjuk magunkat igazán jól érezni az életünkben, másrészt a törődést mindenki megérdemli saját magától. Ezért nem értek egyet azzal, amikor egyesek a plasztikát csupa rossz dologgal azonosítják.
Régebben én is azt gondoltam, hogy akkor leszek rendben, ha már nem érdekel túlságosan a divat, a szépségápolás és az, hogy mit látok viszont a tükörben. Aztán egy elhanyagoltabb időszakban rájöttem, hogy egyáltalán nem érzem jól magam abban az állapotban.
A kulcs az, hogy elfogadd magadat a teljes valódban, minden testi adottságoddal együtt, változtass azon, ami zavar, de csakis magad miatt.
Ha már egy kevés kétely is született benned, akkor azzal már valamit nagyon jelezni akar számodra a tudatalattid és érdemes ilyenkor hallgatnod is rá. Ezért ne vágj bele plasztikai műtétekbe meggondolatlanul, hagyj időt magadnak és idővel minden a helyére kerül. Számomra a legnagyobb jel az volt, mikor egy álomból felriadva megfogalmazódott bennem, hogy képtelen lennék elviselni egy idegen anyagot a testemben és ezután már nem is volt kérdés számomra, hogy ez az én üzenetem a testemtől. Olvass még a témában
