Az első hazai
A Fővárosi állatkert 1866-ban nyitott meg, és sokáig ez volt az egyetlen állatkert az országban. Az alapítás ötlete már a reformkorban felmerült, de ezt előbb a szabadságharc , majd bürokratikus akadályok nehezítették.
Az alapításhoz szükséges tőkét végül részvényjegyek kibocsájtásával fedezték, de az is sokat segített, hogy Pest Szabad Királyi Városa jelképes összegért, évi egy aranyért adta bérbe a Városliget egy részét, ahol ma is áll az állatkert.
Erzsébet királyné ajándéka
Az Állatkert első igazgatója egy müncheni zoológus, Leopold Fitzinger volt, de ő még a megnyitás előtt lemondott, és munkáját Xántus János vette át, aki az alapítás ötletének is egyik úttörője volt.
A megnyitáskor a park közel 500 állattal büszkélkedhetett, de ezek többsége a Kárpát-medencében élő faj volt. Igazi különlegességnek számított azonban Erzsébet királyné ajándéka, az állatkert első zsiráfja.
A mulató volt a legkeresettebb
Mivel eleinte kevés pénz volt egzotikus állatok beszerzésére, a kezdeti érdeklődés hamar visszaesett, és az Állatkert pénzügyi helyzete kritikussá vált. Ezt úgy igyekeztek javítani, hogy komédiásokat fogadtak, akik látványosságot kínáltak az Állatkertbe látogatóknak.
A legnagyobb bevételt azonban a Látványosságok Háza hozta, ami egy közönséges mulató volt az állatkertben, Miután bezárt, az Állatkert anyagi helyzete annyira megromlott, hogy 1907-ben még csődeljárás is indult ellene.
Szörnyű háborús károk
A második világháború kétségtelenül az Állatkert történetének legsötétebb korszaka.
Egyrészt Budapest ostromakor a park a frontvonalba került, és több bombatalálat is érte, másrészt a front elvonulása után az éhező lakosság egyszerűen lemészárolta az életben maradt állatokat – még néhány éve, egy kisebb építkezés alkalmával is találtak zsiráfcsontokat az állatkertben, melyek valószínűleg ekkor kerülhettek ide.
A háború előtt a parkban élő 2500 állat közül csak 15 élte túl a világégést.
Az átépült Elefántház
Az Elefántház az Állatkert egyik legnépszerűbb látványossága, azt azonban kevesen tudják, hogy nem mindig nézett így ki. Az eredeti Elefántházat még az első világháború során, a török követség kérésére építették át, mert szerintük az hasonlított egy mecsetre.
A jelenlegi Elefántházat szobordíszek és domborművek díszítik, melyek a Zsolnay porcelángyárban készültek.
Gyógyfürdőző vízilovak
Az Állatkertben 1893 óta folyamatosan vannak nílusi vízilovak, melyek különösen termékenynek bizonyulnak. Itt született például Viktória, aki később a prágai állatkertbe került, és azzal vált ismertté, hogy 43 és fél hónapos korában hozta világra első borját, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb vízilómamája.
Sokak szerint a szokatlan termékenység annak köszönhető, hogy a vízilovak medencéjét az Állatkert szomszédjában található Széchenyi Gyógyfürdő termálvizével töltik meg.
Legendás állatok
Az Állatkertnek több híres, különösen népszerű lakója volt. Ilyen volt például Kristóf, a barna medve, aki Deák Ferenc kedvence volt, vagy Jónás, az első itt élő víziló. Egy másik víziló, Süsü, azért vált ismertté, mert vesztét a látogatók felelőtlensége okozta: valaki egy gumilabdát dobott a szájába, amit az állat lenyelt.
Hogy mi volt a baj, az csak a boncoláskor derült ki. Az Állatkert jelenlegi lakói közül a legnépszerűbb minden bizonnyal Asha, a kiselefánt, akinek a születése utáni kritikus időszakban egy egész ország szurkolt.
Állatkerti legendák
A 147 éves Állatkerthez több városi legenda is kötődik. Az egyik legismertebb az első zsiráfhoz kapcsolódik, akiről egy pesti férfi állítólag csodálkozva azt mondta: „Ilyen állat márpedig nincs!” Évek óta tartja magát a borzongató történet, miszerint egyszer valaki az egyik víziló szájába ejtett egy csecsemőt, ám a valóságban ez soha nem történt meg.
Nem ritkák a szökött állatokról szóló mendemondák sem, de a valóságban az Állatkertből leggyakrabban a pingvinek lépnek olajra: hozták már őket vissza az 56-osok teréről, de az Állatkert előtti troli megállóban ácsorogva is csíptek már fülön egy példányt.
