Szórakozás / Otthon

Pikáns történelem: a világ legrégebbi spermáját találták meg a régészek

Régi vázákat vagy csontvázakat a régészek valószínűleg ugyanolyan izgalommal találnak, mint bármilyen más leletet, de a laikusok számára az ilyen felfedezések sokszor nem tűnnek túl izgalmasnak. Időről időre azonban előkerül valami, ami még a régészetben, történelemben vagy biológiában kevésbé jártasok arcára is meglepetést, vagy éppen mosolyt varázsol. Ilyen furcsaságra bukkantak a tudósok most is.

Ősi örökítőanyag

Szokásos vizsgálataik során különös dologra bukkantak a kutatók a világörökség részéhez tartozó ausztrália Queenslandben. Egy aprócska garnélarák megkövesedett fosszíliája különös meglepetést tartogatott. A kicsiny állat testében ugyanis a spermiuma is megkövesedett, amikor pedig azt a kutatók „letekerték”, kiderült, hogy hosszabb, mint a rák egész teste.

Egy laikus számára már ez is meglepő felfedezés, de a tudósokat természetesen ennél sokkal jobban izgatja, hogy a lelet legalább 17 millió éves, ezzel pedig ez a legrégebbi sperma anyag, ami valaha előkerült.

A szokatlanul hosszú sperma egyébként az állat nemi szerveiben, szoros spirálba tekeredve rejtőzött, ezért férhetett el az állat testéhez képest hatalmas örökítőanyag a kagylósrákként is ismert állat testében.

A lelettel kapcsolatban a University of New South Wales Biológia, Föld- és Környezettudományi karának professzora, Mike Archer elmondta, izgatottak, de nem lepődtek meg, hiszen ez az ásatási terület már más furcsaságokat is tartogatott.

Olvastad már?  5 állat, amelyik több embert öl meg, mint gondolnád – Veszélyesebbek, mint amilyennek látszanak


(Fotó: news.com.au)

„Ez a valaha talált legrégebbi spermium, így ez a fosszília egyben egy geológiai rekordot is jelent” – mondta a kutató, aki már 35 éve végez ásatásokat ezen a területen. Quensland ezen részén korábban már olyan csontokat is találtak, amelyeknek köszönhetően például azonosítani tudták az egykori ausztrál ősállatot, a hatalmas fogú, és méreteiben is óriási, húsevő kengurut.

„Megszoktuk már, hogy elragadó és váratlan meglepetések fordulnak itt ki a földből” – tette hozzá a professzor.

Archer professzor elmondta, ezen a területen 17 millió évvel ezelőtt gazdag esőerdő állt, melynek vizeiben ideális körülmények között szaporodtak a kisebb rákok.

A most megtalált, körülbelül 1,3 milliméter hosszú spermium a tudósoknak kivételes lehetőséget ad, hogy megismerjék az évmilliókkal korábban élt kis állatok valódi génrendszerét.

A denevérek is a buliban vannak

Amikor már azt gondolnánk, hogy a történet nem lehet még bizarrabb, egy denevérekre specializálódott kutató, Suzanne Hand hozzátette, valószínűleg a környéken egykor nagy számban élő denevérek ürüléke is hozzájárult ahhoz, hogy a fosszília ilyen épségben és ilyen hosszú időn át megőrződött.

A környék speciális adottságainak köszönhetően találtak már itt leletként rovarok belső izmait, tökéletesen tartósított sejteket levelekből, illetve kihalt erszényesek szemgolyóit is.

Nem hiába mondják, hogy Ausztrália veszélyes hely – úgy tűnik, itt még a leletek is bizarrak, vagy legalábbis meglepőek, de a régészet és a tudomány szerelmesei értékelik ezeket a történelmi hírmondókat is.