A mediáció során a feleket olyan felkészült, képzett szakember segíti a vitájuk feloldásában, aki a viták alternatív – érdekeken alapuló – megoldásához ért. A mediációs ügyekben nem a jogvita bíróságon kívüli lefolytatásáról van szó, és nem is a felek lelki befolyásolásáról.
„A mediáció csak akkor jöhet létre, ha mindkét fél akarja ezt a vitarendezési formát. A problémás ügyekben a mediátornak semlegesnek kell lennie, hiszen a mediátorok szigorú titoktartásra kötelezettek. A mediáció egy tárgyalási folyamat, ahol a mediátor ül középen és az ő kezében van tárgyalás vezetése. Nem javasol megoldást, hanem megszünteti a felek közötti kommunikációs deficitet, újra „összeköti” őket, segít a félreértéseket tisztázni, elviszi a feleket – ha módja van rá – a megegyezésig” – tudtuk meg Dr. Gulyás Kálmántól.
Mediálni gyakorlatilag minden olyan konfliktusban lehet, amit a törvény nem tilt: így igénybe lehet venni büntetőügyben, családi és válási ügyekben, egészségügyi problémáknál, iskolai gondoknál, kamasz-szülő problémáknál, de létezik interkulturális, közigazgatási, munkahelyi és gazdasági mediáció is. Olvass még a témában
5 spórolási tipp, hogy nyáron se ürítsd ki a bankszámládat
21 pénzmentő trükk, amivel jelentős összeget spórolhatsz meg
„Bónuszt ígért, én gályáztam, de semmit nem adott” – A legnagyobb munkahelyi hátbaszúrások
Az étellel örömet okozni az egyik legnagyobb boldogság számomra – interjú a Kálci receptjei blog megálmodójával
A jogok érvényesülésének egyre inkább tekintik feltételének, hogy rendelkezésre álljanak a viták alternatív rendezésének módjai, intézményei, melyek alkalmasak a jogviták megelőzésére, helyettesítésére. Az Országos Mediációs Egyesület tapasztalatai szerint ez működik a nemzetközi – különösen az Európai Unió- kezdeményezéseiben, ajánlásaiban, és ma már a hazai jogi szabályozásban is, ahol közel húsz jogszabály szabályozza az alternatív vitarendezés valamilyen formáját.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
