Az első eredmény, ami valamelyest meglepett, hogy a válaszadók több mint 43%-a főiskolai végzettséggel rendelkező volt. Hiszen, ha pár álláshirdetést végig görgetünk a legkeresettebb szférákban, láthatjuk, hogy a diplomával rendelkezők jobb esélyekkel indulhatnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Ekkor felrémlett egy régi tanárom szarkasztikus megjegyzése, miszerint a diploma itthon egyenértékű lenne a mellékhelységben használt papírral. Tényleg ennyire elkeserítő lenne a helyzet?
A további eredményekből kiolvasható volt, hogy a válaszadók többsége nagyvárosban él, a havi jövedelme nem haladja meg a 200.000 forintot, és hogy többnyire nincsenek megelégedve a keresetükkel, illetve a jelenlegi pozíciójukkal.
Sajnos várható volt az is, hogy a válaszadók közel fele nem abban a szférában dolgozik, ami a végzettsége. Mivel a kérdőív készítésekor számítottam erre az eredményre, így a későbbi kérdéseimbe kitértem a miértekre is. A válaszadók többsége a kevés munkalehetőséget, az alacsony béreket és az irreális elvárásokat jelölte meg, arra a kérdésre, hogy miért nem tudnak abban a szférában elhelyezkedni, ahol szeretnének. Olvass még a témában
És hogy mely szakmákban a legnehezebb érvényesülni? A válaszadók többsége a magánvállalkozásokat, az egészségügyet, a kommunikáció- és médiatudományt, illetve a marketinget jelölte elsősorban, majd a kereskedelmet és a közgazdaságot, végül pedig minden egyéb szakmát. Arra a kérdésemre, hogy vajon miért nehéz ezeken a területeken elhelyezkedni, azokat a válaszokat kaptam, hogy túl zárt a szféra, vagy, hogy irreálisak a körülmények, illetve, hogy magasak az elvárások.
