„Nyáron elutaztunk a Kanári-szigetekre, ahova már elvittem magammal a gyűrűt. Konkrét tervem nem volt, de mindig nálam volt, vártam a megfelelő alkalmat. Az egyik este egy vízpartra néző étterem teraszán vacsoráztunk. Minden ideális lett volna, egészen addig, amíg a mellettünk ülő asztalnál megtörtént egy lánykérés, amire Zsófi azt reagálta, hogy mennyire elcsépelt egy utazáson megkérni a barátnőd kezét.
Nem mondom, hogy nem csúszott le a gyűrű a zsebem legmélyére, de igazából a teher is lekerült a vállamról. Pár héttel később itthon sétáltunk, és egyszer csak gondoltam egyet, letérdeltem, és megkértem a kezét. Nekünk ez volt a legszebb pillanatunk, de persze elmeséltem neki a tervemet, és ettől csak még jobban imádta a spontán megoldásomat.” – Levente (32)
