Ne tedd a padlóra
Egy másik aranyszabály, hogy a párásítót sosem szabad a padlóra tenni. Odalent a levegő általában állott, és kisebb a légmozgás is, mint egy asztal magasságában. Ez növeli a páratartalom egyenetlen eloszlásának esélyét. Az ideális magasság 60-120 cm magasságban van, a méréskor mindig azt a részét kell alapul venni a gépnek, ahol kiáramlik a pára. A túlságosan magasra tett párásító penészedést idézhet elő, így a szekrény tetején biztosan nincs jó helyen.
Mindig vannak a szobának olyan részei, ahol párásító nékül is sokkal alacsonyabb vagy magasabb a relatív páratartalom, mint a szoba más területein. Abban a sarokban például, ahol cserepes növények élnek, magasabb, míg a fűtőtest közelében jóval alacsonyabb pára aránya. Ha van mérőeszközöd, ami megmutatja a páratartalmat a lakásban, próbáld ki mindkét helyen és látni fogod a különbséget.
Minél melegebb a hőmérséklet, annál kevesebb vízcseppet képes a levegő megkötni, ezért a párásítást érdemes a radiátor, a konvektor vagy a fűtőnyílások közelében kezdeni. Ráadásul a felszálló meleg levegő biztosítja a megfelelő légáramlást is.
Gondolkodtál már azon, hogy miért a sarokban jelenik meg először a mennyezeten a penészgomba? A válasz egyszerű. Azért, mert a sarokban van a legnagyobb páratartalom. A párásítót mindig a sarkoktól legtávolabbi ponton, a szoba közepén érdemes elhelyezni. Olvass még a témában
