Tudományos szemszögből: fertőzés vagy biztonság?
Számos kutatás vizsgálta meg az öt másodperces szabály érvényességét. Ezek egybehangzóan azt az eredményt szolgáltatják, hogy a baktériumok nem várnak udvariasan az ‘időkorlátra’, hanem azonnal támadnak. A Clemsoni Egyetemen végzett egyik kutatás például kimutatta, hogy a salmonella baktérium néhány másodperc alatt képes az élelmiszer felületére kerülni. Mégis, az a bizonyos öt másodperc valamiféle megnyugtató időkeretet ad az embereknek, hogy kevésbé érezzék magukat kényelmetlenül a döntésük miatt.
Habár a padló típusa is fontos szerepet játszik, hiszen egy sima felület általában kevesebb baktériumot tartalmazhat, továbbá a nedvesség és a szennyezőforrás típusa szintén meghatározó. A nedves vagy olajos ételek, mint például a szószokkal használt ételek, sokkal nagyobb eséllyel szedhetnek fel baktériumokat.
Ugyan sokan esküsznek az öt másodperces szabályra, valójában ez inkább kulturális hiedelem, mint tudományos tény. Egyesek szerint az ilyen szabályok a kényelmet szolgálják, hogy ne kelljen azonnal kidobni az ételt. Jelenleg nincs konszenzus a tudományos közvetítőknél arról, hogy van-e valódi védelmi vonala a szabálynak, vagy csupán a megszokásunk rabjai vagyunk.
Mindezek ellenére, világszerte jelen van ez a szabály. Rengeteg filmes, irodalmi és közéleti utalás is erősíti a koncepciót, amelyek révén az öt másodperces szabály szinte már örökéletet nyert. Ám mi lenne, ha más szemszögből közelítenénk meg a kérdést? Nem lenne értelmesebb, ha jobban odafigyelnénk a higiéniára és az ételkészítési körülményekre? Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
