Mi ez az egész?
Több mint 200 évre nyúlik vissza az a gondolat, hogy az idővel babrálni kell, energiát megtakarítás céljából vagy azért, hogy hosszabbnak tűnjön a nap. Végül csak az első világháborúban vették ezt komolyan. Az európai szénhiány késztette arra – egyebek mellett – a magyar döntéshozókat 1916-ban, hogy bevezessék a nyári időszámítást. Majd jó pár évtizedre feledésbe merült ez a gyakorlat és mintegy negyven éve kellett ismét bevezetni.
Röviden: a fény jobb kihasználása érdekében kell az órákat tavaszzal előre, ősszel pedig visszaállítani egy órával.
A téli időszámítást megszenvedi a testünk
Akinek meghatározott időben kell reggelente elindulnia valahová, az még örül is a plusz egy órának, amit minden év októberének utolsó vasárnapján kap. Kivétel ez alól az a kisgyermekes szülő, akit néhány napig biztosan egy órával korábban ébreszt majd a gyermeke.
A belső óránk szüntelenül dolgozik, hogy tökéletes legyen az anyagcserénk, a vérkeringésünk és az immunrendszerünk. Évente kétszer adunk magunknak egy pofont azzal, hogy a féléves rendszert újra kalibráljuk. Nem csoda, ha fáradtsággal, fejfájással, dekoncentráltsággal köszöni meg a testünk. Elnevezést is kapott már a jelenség, amikor a belső óránk nem áll szinkronban a napirendünkkel, úgy hívják szociális jetlag.
Gondoljunk bele reálisan. Elérkezik minden ősszel egy nap, amikor erővel rá kell venni magunkat arra, hogy minden addig megszokott tevékenységünket elcsúsztassuk egy órával. Az addig megszokotthoz képest később reggelizünk, később isszuk meg az első kávét, később ebédelünk, egy órával tovább dolgozunk. Oké, hogy mindenki más is ezt csinálja velünk együtt, de ettől még nekünk nem lesz könnyebb.
Szakértők szerint öröm az ürömben, hogy a cirkadián ritmusunk a téli időszámításra van hangolva, ezért az őszi váltást könnyebben viseljük el, mint a tavaszit. Ennek ellenére sokan panaszkodnak arról, hogy ingerlékenyek lesznek az óraállítást követő napokban vagy rosszabb lesz a közérzetük, amit a ködös, szürke őszi időjárás még inkább fokoz.
A 8 leggyakoribb panasz az óraállítást követő napokban, amit magadon is tapasztalhattál:
- Emésztési gondok
- Fáradtság
- Szívfrekvencia-ingadozás
- Melankolikus hangulat
- Csökkent koncentráció
- Ingerültség
- Étvágytalanság
- Alvászavarok
A krónikus betegek, a gyermekek és az idősek számára a legnehezebb hozzászokni a megváltozott időszámításhoz. Vannak, akiknek elég 1-2 nap, az érzékenyebbek akár két hétig is szenvednek, mielőtt beáll az egyensúly. Jó hír, hogy tartós negatív hatása nincs az óraátállításnak, de azért ez az évi két extra idegeskedés megspórolható lenne, ha véget vetnénk ennek a gyakorlatnak.
Mikor szűnik meg az óraátállítás?
Az utóbbi években többször felmerült az európai döntéshozók részéről, hogy a óraátállításnak véget vetünk. Végül mindig valamilyen fontosabb problémára hivatkozva lesöpörték a probléma megvitatásának lehetőségét az asztalról.
Eredetileg az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. Azonban jött a covid, majd a gazdasági problémák, a háború és a világnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy erről döntés szülessen. A határidőt kitolták 2024-ig.