„Olyan volt, mintha felülről néznék le a tájra” – írta le első benyomását a művész, aki hamarosan azon kezdett gondolkodni, van-e különbség a bánat és az öröm könnye között. A felvetés több éves projekthez vezetett, amely során Fisher saját és önkéntesek könnyeit gyűjtötte, többek között újszülött babákét is.
Nem minden könny egyforma
A tudomány eddig is három csoportba osztotta a könnycseppeket az eredetük szerint. Az alapkategóriába tartozó könny folyamatosan termelődik, noha csak kis mennyiségben, ez felel azért, hogy ne száradjon ki a szemünk. Ezen felül léteznek az érzelmek kiváltotta könnyek, amelyek pozitív vagy negatív érzelemre egyaránt jelentkezhetnek, és a reflex könnyek, amik irritáció, por, vagy éppen hagymapucolás hatására termelődnek.
A könnycseppeknek természetesen az összetétele is eltér – olajokat, enzimeket, antitesteket tartalmaznak sós vízben oldva. Ezek az összetevők megszáradva aztán nagyon változatos formákat ölthetnek, legalábbis, ha az ember mikroszkóp alatt vizsgálja őket. Olvass még a témában
Elfeledett böjti szokások, amik nem is olyan régen még az egész országban meghatározóak voltak
A bőröndöd koszosabb, mint egy vécéülőke – Mutatjuk, mit tehetsz ellene
Hallottál már az anyasebről? A magyar írónő különleges módon világít rá a fontos problémára új könyvében
Ha ezt megteszed januárban, tiszta lappal, jól indítod az új éved
Fisher több száz megszáradt könnycseppről készített nagyított fotót, és önmagához hűen azt is meglátta, hogyan illeszkednek a könnycseppek rajzolatai az univerzum rendjébe.
