Vannak olyanok, akik a hasukat fogják a nevetéstől egy-egy vicctől, mások pedig ugyanazt a poént rezzenéstelen, faarccal hallgatják végig. De vajon mitől függ az, hogy ami az egyiknek humoros a másiknak nem? Örökölhető egyáltalán a humorérzék? Cikkünkben többek között erre is keressük a választ.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
„Egy ember felmérést csinál, hogy mi a hosszú élet titka. Meglát egy vénembert.
– Uram, maga hány éves?
– 100.
– Mi a hosszú élet titka?
– Reggel kefír, este kefír.
Lát egy másik embert, aki még öregebbnek tűnik.
– Uram, hány éves?
– 104.
– És, mi a hosszú élet titka?
– Reggel kefír, este kefír.
Lát még egyet, aki még ezeknél is öregebbnek tűnik.
Attól is megkérdi:
– Uram, mondja, mi a hosszú élet titka?
– Reggel vodka, este vodka, délben konyak.
– És maga hány éves?
– 28.”
Neked tetszett ez a vicc? Egyesek lehet elmosolyodtak rajta, míg másokat nem nagyon hatott meg. De vajon mitől függ mindez? Robert Lynch egykori stand-up humorista is erre kereste a választ. Azt kutatta, hogy az önámítás, az önmagunkkal való őszinteség és a humorérzék milyen kapcsolatban állnak egymással. Tanulmányozásai során rájött, hogy valaki minél jobban hazudik önmagának, annál kevésbé képes az őszinte nevetésre. Csak akik tisztán látják önmagukat, azok képesek a szívből jövő spontán nevetésre.
Így zajlott a vizsgálat
59 egyetemi hallgatót kért meg arra, hogy töltsenek ki egy kérőívet az önámítással kapcsolatban és nézzenek meg egyedül egy 28 perces videót. A kutatók közben rögzítették minden egyes reakciójukat.
Lynch egy arctevékenység-kódoló rendszer segítségével vizsgálta a mimikát, a szemekre különösen nagy hangsúlyt fektetve. Mivel az őszinte vidámság a szemből jön és képtelenség megjátszani , ezzel a rendszerrel meg lehet állapítani, hogy a hallgató csak tettette a nevetést vagy valóban mosolygott.