Fenntartható megoldásokat alkalmaztak
Rita Orlando építész szerint, aki a Matera Basilicata 2019 Alapítvány kulturális menedzsereként dolgozik, a lakosok többnyire vegetáriánusok voltak. „Ez a mezőgazdasági kultúra sajátossága. A hús meglehetősen drága volt, és az emberek többsége nem engedhette meg magának, kivéve különleges alkalmakkor. A hüvelyesek jelentős fehérjeforrást jelentettek” – mondta.
A lakosok fenntartották a közösségközpontú, körkörös életszemléletet. Az anyagokat és tárgyakat sokszor javították, újrahasznosították, mondta Orlando, és erős volt a kölcsönös támogatáson alapuló közösségi érzés. Jó példa arra, hogy az emberek hogyan működtek együtt, egy minden augusztusban megtartott rituálé volt. „A Sassi lakói crapiatát főztek, a környék összes családjától összegyűjtött hüvelyesek keverékét” – mondta. „Így nem dobták ki a fel nem használt hüvelyeseket, amelyek nem voltak elegendőek egy család számára, hanem kis mennyiségét összeszedve mindannyian részesülhettek a haszonból.”
Mindezek miatt a régi kőtelepülést a kortárs várostervezési szakértők gyakran említik a fenntartható, „okos város” kiváló példájaként. És ezért vette fel 1993-ban az Unesco a világörökség részévé Matera Sassiját, és ezért nevezte „a mediterrán térség legkiemelkedőbb, épségben megmaradt, a terephez és az ökoszisztémához tökéletesen alkalmazkodott troglodita településének legkiemelkedőbb példájának”. Olvass még a témában
