Akinek nagyon elege van már a kánikulából, talán megkönnyebbüléssel fogadja, hogy az igazán embert próbáló nyarakat nagy valószínűséggel nem éli meg. A változás azonban már elkezdődött.
Egy új tanulmány szerint – mely a Geophysical Research Letters folyóiratban jelent meg – alig 80 éven belül drasztikusan felborul az évszakok rendje az északi féltekén. A tél mindössze két hónapig tarthat, a félévig tartó nyári időszakok pedig általánossá válnak majd. A tavasz és az ősz a téli hónapokhoz hasonlóan rövid időtartamú lesz.
Mindennek a globális felmelegedés az oka
Mindezért a globális felmelegedés tehető felelőssé. Az időjárási változások az egész világon éreztetik majd hatásukat, megzavarják a mezőgazdaság működését és az állatok viselkedését. Jellemzővé válnak a hőhullámok, viharok és erdőtüzek. Az egész emberiség számára fokozott kockázatot jelent a kialakuló helyzet. A különböző vírusokat hordozó trópusi szúnyogok észak felé orientálódnak a jövőben és terjedésük járványok kirobbanását okozhatja a hosszabb és melegebb nyarak idején.
A tanulmány szerzői 1952 és 2011 közötti napi hőmérsékleti adatokat vizsgáltak és ezek alapján nézték meg, hogyan változott az évszakok kezdete és vége az idők során. A kutatás célja volt kideríteni, hogy az éghajlatváltozás mennyiben okozza az évszakok rendjének felborulását és főként, hogy ez a változás folytatódik-e a jövőben. A vizsgált időszak alatt a nyár átlagosan 78 napról 95-re hosszabbodott, miközben a tél 76 napról 73-ra csökkent. A tavasz és az ősz is rövidült és az átlaghőmérséklet is változott: a téli és nyári napok is melegebbé váltak.
Mit tartogat a jövő?
A kutatás során az évszakok várható változásainak előrejelzésére klímamodelleket használtak. Ha nem történik semmiféle erőfeszítés a globális felmelegedés mérséklésére, 2100-ra oda juthatunk, hogy a tavasz és a nyár is egy hónappal előbb kezdődik, az ősz és a tél néhány héttel később a megszokottnál. Mindezen változások eredménye lehet a fél évig tartó meleg nyár. A hőmérséklet pedig fokozatosan emelkedni fog. A Föld teljes bioszférájára hatást gyakorolnak a történések, melyek megelőzésére a kutatók a szén-dioxid kibocsátás csökkentést javasolják első lépésként.