Minden elhunyt emlékére
A katolikus hagyomány szerint a Halottak Napját megelőző Mindenszentek ünnepén az üdvözült lelkekről emlékeznek meg, Halottak Napján viszont az összes elhunytról, aki valaha élt.
A megemlékezés eredetileg csak a katolikus hit követői között volt elterjedt, mára azonban már szinte mindenki kilátogat ilyenkor a temetőbe, hogy gyertyát gyújtson az elhunytak tiszteletére.
Szent Odiló
Szent Odiló a X. században, a mai Franciaország területén, Cluny-ben volt szerzetes, majd később az apátság vezetője. Nagy népszerűségnek örvendett, különösen jó szervezőkészsége és diplomáciai érzéke miatt, amit kiválóan tudott vegyíteni szerzetesi munkájával. Támadás is érte amiatt, hogy korának szelleméhez mérten túl elnéző volt az emberi hibákkal és tévedésekkel kapcsolatban, különösen szerzeteseivel szemben.
Odiló ugyanezt a humánus gondolkodást valósította meg akkor is, amikor a német-római császártól kapott ajándékokat az éhínség idején eladta és a pénzt kiosztotta az éhezők között. Ezzel párhuzamosan apátságában Odiló bevezette a Halottak Ünnepét, amikor minden elhunytról megemlékeztek, függetlenül attól, hogy kinek hogyan ítélték meg az életét.
Feralia
Az ünnep elődje az ókori római szokás, a Feralia volt, amikor szintén megemlékeztek halottaikról. Ez egy több napból álló ünnep volt, amelynek utolsó napján mindenki elment meglátogatni halottait a temetőkben, és áldozatot mutatott be a sírokon.
Az áldozatoknak hatalmas fontosságot tulajdonító rómaiaknál ezen a napon a templomokban tilos volt tüzet gyújtani, mivel úgy tartották, hogy mindenki a sírokon kell, hogy ezt megtegye. Értékes tárgyakat, ételeket áldoztak fel ilyenkor a tűzben, a szegények pedig virágot, gyümölcsöt vagy bármi más, általuk is beszerezhető dolgot égettek el halottaik emlékére.
Adakozás
Régen elterjedt volt az a szokás, hogy Halottak Napján ételt osztanak a szegényeknek. Mindennek több megvalósulási módja is létezik, van például, ahol a templomban gyűjtik ezt össze, de több helyen a temető kapujánál álló kéregetőknek adják. Cserébe azt kérik tőlük, hogy ők is emlékezzenek meg az adományozó halottairól.
A szokás vallási háttere az, hogy a katolikus hit szerint a bocsánatos bűnöket elkövetők a Purgatoriumban tisztulnak meg, de ezt a folyamatot lehet gyorsítani, ha az élők imádkoznak értük. Ezeket az imákat szerették volna az adakozók megtöbbszörözni, ezzel segítve halott hozzátartozójukat a mielőbb üdvözüléshez.
Étel a halottaknak
Sok kultúrában él az a felfogás, hogy a halottak visszajárnak az élők közé, és érdemes minderre egy kis étellel készülni.
Magyarország egyes területein is sokáig tartotta magát az a szokás, hogy Halottak napján az elhunytaknak is terítettek az asztalon evőeszközökkel, illetve a számukra készített ételt kitették az ablakba, hogy elfogyaszthassák azt, amíg a családtagok kimennek a temetőbe gyertyát gyújtani. Ezek a szokások is egyfajta megemlékezést szimbolizálnak, hiszen odaképzelték elhunyt hozzátartozóikat a családi asztalhoz.
Halottak Napja ma
A Halottak napjának megünneplése számtalan változáson ment keresztül az évszázadok során. Sajnos az ünnephez kötött adakozás szokása egyre inkább kiveszőben van, és már nem jellemző az sem, hogy az asztalon ilyenkor még egyszer megterítünk azoknak is, akik már nem lehetnek velünk.
Vagyis sokat változott a módja az ünneplésnek, de az ünnep alapja, a halottak emlékének tisztelete és annak fontossága valószínűleg már azóta létezik, mióta az ember először veszített el valakit a szerettei közül.