Ahogy telnek az évek, egyre inkább megtanuljuk, mi is a nosztalgia ereje, fiatalon ez a fogalom gyakran teljesen ismeretlen. De miért tölt el jó érzéssel merengeni a múlton és egyáltalán van-e bármi haszna vagy csak azt jelzi, hogy eljárt felettünk az idő?
A nosztalgia pozitív érzéseket csal belőlünk elő, egyfajta érzelmes vágyakozás a múlt dolgai iránt. Ilyenkor jó érzés régi képeket nézegetni, filmet nézni, zenét hallgatni, amely a gyerekkorunkra emlékeztet bennünket vagy egyszerűen csak felidézni régi kedves emlékeket.
Korábban betegségnek titulálták
Érdekes, hogy a nosztalgiát évszázadokkal ezelőtt még neurológiai betegségként tartották számon, mivel úgy gondolták, hogy a visszavágyódás rosszul hat ránk, sírást, szorongást, alvászavart generál. A depresszió egyik fajtájaként is emlegették egy ideig, de kényszerbetegségként is leírták, amely magányos, elszigetelten élő emberek kóros reakciója. A 20. század vége felé tisztázódott le, hogy a nosztalgia kifejezés inkább jó érzéseket vált ki megélőjéből, aki melegséggel, kellemes vágyódással tekint vissza régi pillanataira.
Hogy milyen fontos számunkra a múltunk, azt jól mutatja, hogy mennyire épít a nosztalgiára a popkultúra. Számtalan film készül még most is, amely jellegzetes korszakokat idéz fel (például az ikonikus 80-as évekkel mindent el lehet adni!). A divatban sorra visszaköszönnek régi korok klasszikusai és fiatalságunk zenéi is állandóan felbukkannak.
Miért ad megnyugtató jó érzést a nosztalgiázás?
A legtöbben gyerekkori vagy fiatal felnőttkori emlékeket idézünk fel szívesen, amikor még minden könnyű és gondtalan volt. Ezek az évek a legfontosabbak személyiségük kialakulása szempontjából, ekkor szerezzük a legmeghatározóbb élményeinket, ekkor alakul ki ízlésünk, ekkor éljük meg a legfontosabb társas kapcsolatainkat.
Amikor felidézzük régi emlékeinket és kicsit belefeledkezünk a múlt megnyugtató ködébe, megnyugszunk, vigaszt találunk. A keserédes érzés, hogy mindez már elmúlt, még inkább felerősíti ezeknek a régi eseményeknek az értékét. Lehet, hogy egy kevés veszteségérzés is vegyül a nosztalgiába, de ez nem baj. Egyszerre vágyódni a múlt után kicsit siratva az elmúlt szép időket és visszaemlékezni a boldogságot adó élményekre különös elegyet alkot, éppen ez a nosztalgia lényege.
Csökken a magány érzése, védelmet ad a jelen nehézségeivel szemben, megerősít abban, hogy most is értelmes életet élünk. Nehéz időszakban, amikor szorongunk, egyedül vagyunk, hajlamosabbak vagyunk nosztalgiázni és valamennyire segít is rajtunk, hiszen közben csökken a szorongás, megnyugszunk.
Kutatásk bizonyítják, hogy hideg időben még inkább szeretünk nosztalgiázni, nem is véletlenül. Ilyenkor ugyanis újra helyreáll hőszabályozó rendszerünk, szó szerint felmelegítenek a régi emlékek. Nem véletlen, hogy a karácsonyi időszak annyi embert megmozgat és sokan szinte transzba esnek az ünnepek alatt: az ajándékozás mellett ez a visszatekintés, múltidézés ideje is.
Merülj el az emlékekben, de óvatosan
Természetesen mint annyi mindent, a nosztalgiázást is túlzásba lehet vinni; ha valaki nagyon gyakran és hosszan menekül az emlékek világába, akár még hátráltathatja is a jelenkori teljesítményét. Ha a boldog múlt és a jelen között túl nagy különbség van, akkor ez az érzés valóban okozhat szorongást és depressziót. Nem jó, ha elkönyveljük, hogy régen minden jobb volt és a jelenünk egy pokol. Ha így érzünk, biztosan valamivel éppen küzdünk és mivel nehezen boldogulunk, inkább a múlt biztonságában keresünk menedéket.
Lehet, hogy olykor a nosztalgikus hangulat azért tör elő, mert valamilyen negatív érzelem hatása alatt vagyunk, ezzel együtt ma már a tudomány mégis pozitív hatásúnak ítéli ezt az érzelmes emlékezést. A nosztalgia növeli a valahová tartozás érzését, segíti a kapcsolatok ápolását, a helyes önértékelés kialakítását. Nosztalgikus hangulatban bizakodóbban tekintünk a jövőbe is. Így motivációhoz jutunk, javul a kedélyállapotunk, mert jobban érezzük magunkat a szép emlékek felidézésekor.
Ráadásul még az sem igaz, hogy nosztalgiázni, öreges, boomer szokás, hiszen bár a korral együtt jár a nosztalgiára való hajlam, de korántsem csak az idősek szokása ez. Merüljünk hát el időnként nyugodtan a régi szép emlékekben, hiszen jó érz