Tapasztalatom szerint, a nőkben mindig van rivalizálás egymás irányába. Még akkor is, ha jó barátnők és bármikor számíthatnak egymásra. Vannak kiemelkedő rivális személyek az életünkben, akik egyben a legnagyobb tükreink is.
Létezik jó rivalizálás?
Egyértelműen igen! Egy egészséges versenyszellem mindenkire jó hatással van, bár itt is fontos a mérték. Amerikában roppant népszerűek a fogyasztó műsorok, ahol tíz-húsz fogyni vágyó száll harcba a győzelemért. A leadott kilók mellett, még egyéb nyeremények is motiválják őket, így aztán ez mindenkiből előcsalja a versenyszellemet. Ez határozottan jó rivalizálásnak tekinthető, akárcsak a sportban elért sikerek kapcsán is.
Kártékony abban az esetben lehet, ha mögötte rosszindulat, vagy súlyos önbizalomhiány bújik meg. Jó példa erre a munkahelyi rivalizálás, amikor valaki más kárán tesz szert előnyre és kifejezetten éltetik az ilyen szituációk. A nők közötti rivalizálás sem mondható mindig egészségesnek. Még barátnők között is megszokott a versengés, de sokszor ez odáig fajulhat, hogy a barátságnak is vége szakad.
Amikor egymást húzva sarkalljuk a másikat, hogy egyre jobb legyen, jelen van a rivalizálás, de jó arányban. Mindkét fél örül, ha a másik beéri, vagy esetleg egy kicsit beelőzi. Ez újabb hajtásra ösztönzi a másikat és így kiegyenlített a kapcsolat. Amikor, viszont a másik elnyomása a cél, ez adja a löketet a versenyzéshez, abban az esetben nem beszélhetünk őszinte kapcsolatról.
Kártékony abban az esetben lehet, ha mögötte rosszindulat, vagy súlyos önbizalomhiány bújik meg. Jó példa erre a munkahelyi rivalizálás, amikor valaki más kárán tesz szert előnyre és kifejezetten éltetik az ilyen szituációk. A nők közötti rivalizálás sem mondható mindig egészségesnek. Még barátnők között is megszokott a versengés, de sokszor ez odáig fajulhat, hogy a barátságnak is vége szakad.
Amikor egymást húzva sarkalljuk a másikat, hogy egyre jobb legyen, jelen van a rivalizálás, de jó arányban. Mindkét fél örül, ha a másik beéri, vagy esetleg egy kicsit beelőzi. Ez újabb hajtásra ösztönzi a másikat és így kiegyenlített a kapcsolat. Amikor, viszont a másik elnyomása a cél, ez adja a löketet a versenyzéshez, abban az esetben nem beszélhetünk őszinte kapcsolatról.