Az elméletet meghaladtuk, a hibáztatás megmaradt
Bár a „hűtő-anya” elmélet már régóta elavultnak számít, az anyák hibáztatása mégsem szűnt meg. Sőt: a tudományos kutatások fejlődésével párhuzamosan újabb narratívák jelentek meg, amelyek tovább hárították a felelősséget az anyákra — például az anya terhesség alatti viselkedésének hatásai, vagy bizonyos külső tényezők (pl. gyógyszerek, oltások) kapcsán.
A történelmi adatok szerint már egy 1977-es ikervizsgálat kimutatta, hogy az egypetéjű ikrek (akik azonos génállománnyal rendelkeznek) között nagyobb eséllyel alakul ki mindkét gyereknél az autizmus, mint az eltérő génállománnyal rendelkezők között. Ez arra utal, hogy döntő szerepe van a genetikai tényezőknek.
Ennek ellenére tovább élnek olyan tévképzetek, mint például hogy ha az anya bizonyos fájdalomcsillapítót szedett terhesség alatt vagy ha az anya „nem megfelelően” viselkedett, akkor az „okozhatja” az autizmust. Az ilyen narratívák azonban kevésbé megalapozottak — például egy nagy adatbázison alapuló vizsgálat nem talált összefüggést az acetaminofen (paracetamol) terhesség alatti használata és az autizmus kialakulása között. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
