Az, ahogyan a neved hangjai gördülnek a nyelven, meglepő hatással lehet arra, milyen ítéletet alkot rólad, aki először találkozik veled.
Képzelj el két rajzfilmfigurát, az egyik kerek, a másik hosszúkás, hegyes alakú. Melyiket neveznéd el Boubának, és melyiket Kikinek? És szerinted melyikük a barátkozósabb?
Érdekes effektus
Talán meglepő, hogy a legtöbben valószínűleg ugyanazt a nevet és jellemzőket tulajdonítják az egyes alakzatoknak. Egyre több kutatás jut arra az eredményre, hogy az emberek hajlamosak számos olyan ítéletet meghozni, amely egy szónak vagy névnek csupán a hangzásán alapszik.
Alapvetően ezt bouba-kiki vagy maluma-takete effektusnak nevezik. Az elménk összekapcsol bizonyos hangokat és alakokat.
Többféle nyelven is az emberek hajlamosak a b, m, l és o hangokat (mint a kimondott bouba és maluma szavakban) kerek formákhoz társítani. A k, t, p és i hangokat, mint a kiki és takete értelmetlen szavakat, általában hegyesnek tekintik. Ezek az asszociációk részben a hangok kimondásának és hallásának fizikai tapasztalataiban gyökerezhetnek.
Meglepő módon a bouba-kiki effektus kiterjed az emberi kapcsolatokra is, és arra, hogy miként képzeljük el olyan emberek személyiségét, akikkel még soha nem találkoztunk.
A nevek mögött rejlő asszociációk
David Sidhu kognitív pszichológus, a University College London és Penny Pexman, a Calgaryi Egyetem pszicholingvistája azt találta, hogy az emberek bizonyos személyneveket, mint például Bob és Molly, kereknek, másokat, például Kirk és Kate pedig hegyesnek érzékelnek.
Francia nyelve egy munkatársukkal ugyanazt a hatást tapasztalták: a Benoit az emberek szerint inkább, „kerek”, szemben a „tüskés” Éric-szel. Egy külön tanulmányban a résztvevők az ilyen nevű embereket metaforikusan lekerekített vagy tüskés személyiséggel látták el.
„Ha összehasonlítjuk ezeket a nagyon sima, halk hangú neveket, mint például Molly, a durvább hangú nevekkel, mint például Kate, akkor a simább hangú nevek, mint amilyen Molly, kellemesebb dolgok asszociációit hozzák fel, például a kedvesség, lágyság, lelkiismeretesség. A durvább, tüskésebb hangzású nevekről azt gondolják az emberek, hogy viselőik extrovertáltabbak ”– mondja Sidhu a BBC-nek.
Ezek a messzire ható asszociációk Sindhu szerint abból eredhetnek, hogy kiejtésük milyen érzést kelt a szánkban. „Ha például az „m” és a „t” kiejtésére gondolunk, akkor az m-hang sokkal simábbnak tűnik. Az analógia útján rögzíti a lekerekített forma és a tüskés alak simaságát.” A „t” és „k” hangok energikusabbnak érződnek. Extrovertált, hetyke, élénk minőséget nyerhetnek.
Ez befolyásolja a világról szerzett tapasztalatainkat
Mivel agyunk minden pillanatban, minden lehetséges helyről információt gyűjt, az úgynevezett hangulatfestő szavak segíthetnek, hogy eligazodjunk a világban. A szúr, a bök, a tüskés szavaink például egy még csak az anyanyelvét tanuló kisgyerekkel is éreztethetik, hogy valamilyen kellemetlenséget okozó tárggyal áll szemben.
A kutatók ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy ha az első képzettársításainkat befolyásolhatja is egy másik ember nevének hangzása. Mégsem érdemes túl sokat rágódni ezen a kérdésen, mikor nevet választunk a gyermekünknek.
Noha úgy tűnik, hogy a szülők itthon is – talán tudattalanul – a lágy hangokból álló neveket részesítik előnyben. (2022-ben a legnépszerűbb fiúnevek a Dominik, Olivér és Levente. A legnépszerűbb lánynevek pedig a Hanna, Léna, Anna voltak). Nincs arra bizonyíték, hogy ezeknek a neveknek a viselői valóban olyan személyiséget fejlesztenek is ki, mint amilyet a nevükhöz társítunk.
Sőt, valójában – állítják a kutatók – az, hogy milyen képzeteket társítunk egy névhez, valójában sokkal többet árul el rólunk, mint arról, aki a nevet viseli.