Holland és svéd húsvét
A hollandok tojással és virágokkal díszítik húsvétkor az asztalt. Egy édes, mazsolával töltött, úgynevezett Paasbrood kenyeret szolgálnak fel, míg Svédországban virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, hogy megemlékezzenek Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Természetesen babonák is kapcsolódnak ehhez a periódushoz. Úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban, főleg a fekete mágiának.
Egy nappal húsvét előtt, a fiúk és lányok boszorkány ruhába öltözve látogatják meg a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, édességet vagy pénzt kapva cserébe. Az ünnepi asztalt kék-sárgába öltöztetik, az élénk színű, főtt tojás pedig része a svédek menüjének, de fasírtot, ecetes heringet, füstölt lazacot is esznek, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amit marcipánnal töltenek meg.
Francia húsvét
Ha Párizsban járunk, a templomok harangjait nem nagyon hallhatjuk, hiszen nem szólnak nagypéntektől egész húsvét vasárnapjáig, ahogy pl. nálunk. Azt mondják, hogy ez idő alatt a harangok Rómába mennek, ahonnan ajándékokkal, főleg tojásokkal térnek vissza. Olvass még a témában
Amikor húsvét hétfőn végre megkongatják a harangokat, a gyerekek kiszaladnak az utcára, hogy meghallgassák a visszatérésüket.
