És lehet, hogy ezzel a véleményemmel nem leszek népszerű, de viszolygok azoktól az emberektől, akik most teli szájjal ócsárolják az exüket, mindenhol kiteregetik a szennyesüket, és azt várják, hogy a környezetük is részt vegyen ebben a drámában.
Megértem, hogy vannak helyzetek, amikor a baráti viszony fenntartása egykori házastársunkkal nem opció, de nem kellene még ilyenkor is arra törekednünk, hogy emelt fővel, méltósággal és tisztelettel lépjünk ki egy kapcsolatból?
Pláne akkor, ha ebből a kapcsolatból gyerekek is születtek.
Ha csak „szimpla” válásról van szó, el tudom fogadni, hogy a szakítás körüli időszakban nem feltétlenül képes mindenki arra, hogy a lehető legjobb arcát mutassa. Ha a gyermekünk apját vagy anyját engedjük éppen el, szerintem igenis képesnek kell lennünk arra, hogy felülemelkedjünk a saját sérelmeinken. Olvass még a témában
Teszt: Ő az igazi? 5 kérdés, ami segít kideríteni
Red flagek az ágyban: tapasztalatból mondom, ha ezt látod, menekülj!
A terhes nő lánytestvére kell a sógort kielégítse. 8 elképesztő szexuális szokás
„Anyám szeret téged és én is kedvelem a te családodat!” – 10 hazugság, amit a férfi mond, hogy megvédje a kapcsolatot
