Miért hisszük, hogy mindenki minket figyel?
A jelenség hátterében az áll, hogy a saját tapasztalatunk annyira intenzív és jelenvaló számunkra, hogy nehezen tudjuk elképzelni, mások ezt nem élik át ugyanilyen erősséggel. Ha leejtünk egy poharat egy étteremben, nekünk az a pillanat végtelenül hosszúnak és megalázónak tűnik, miközben a körülöttünk ülők többsége egy röpke csattanás után visszatér a saját beszélgetéséhez, és percek múlva már nem is emlékszik rá. Az agyunk egyszerűen nem képes kilépni a saját nézőpontjából, ezt nevezik a pszichológusok egocentrikus torzításnak.
Ez a torzítás nem csak a kínos helyzetekben jelentkezik. Ugyanez játszódik le akkor is, amikor új frizurával vagy ruhával megyünk be dolgozni, és biztosak vagyunk benne, hogy mindenki azonnal észreveszi. A tapasztalat általában az, hogy jóval kevesebben szólnak hozzá, mint ahányan szerintünk meg fogják jegyezni. Nem azért, mert nem érdekesek vagyunk, hanem mert mindenki elsősorban saját magával van elfoglalva, a saját határidőivel, aggodalmaival, terveivel.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
