Amíg nem lesz túl feszült otthon a hangulat, addig a fiataloknak egyszerűen nem érdekük, hogy elhagyják a kényelmes fészket, ahol minden a megszokott módon a fenekük alá van téve.
Ez már nem annyira a nemek közötti különbséget, mint az egyéni igényeket mutatja, ugyanis a nők előbb vágynak arra, hogy saját kis fészket rendezzenek be. Nyilván akad kivétel, de a százalékos arányokat tekintve a legtöbb fiatal nő, amikor már megteheti (és akkor is, amikor még nem), már késztetést érez rá, hogy saját családot alapítson.
Partner nélkül nehéz
Térjünk rá most kicsit részletesebben erre a már többször érintett témára, ami főként a nőket érinti zavaró tényezőként. Bár bizonyos idő után a férfiak többsége is érzi, hogy lépni kellene, amíg nem akad mellettük olyan partner, aki noszogatná őket az összeköltözésre, addig kirívó eset (pl. komoly nézeteltérés a szülőkkel) hiányában, a férfiak nagy átlagban nem fognak elköltözni otthonról. Olvass még a témában
Ez az életfelfogás pont a húszas éveik végén, harmincas éveik közepén járó férfiakat érinti, akik nem csupán nehezen költöznek el otthonról, a statisztikák szerint az esetleges válás után sem próbálkoznak az önálló élettel. Utóbbinak persze sokszor az is az oka, hogy a gyermektartás olyan mértékben kiüríti a pénztárcájukat, hogy teljesen esélytelennek tűnik az élet finanszírozása.
