Hatalmi játszma
A mérgező munkakörnyezet részben azért okozhat hosszan tartó érzelmi kárt mert elmosódhatnak a munka és a magánélet közötti határok – mondja Duffy.
„Korábban, ha visszaélésről vagy mérgező kollégák traumájáról beszéltünk, az emberek ezt személyes problémának tekintették” – teszi hozzá. De nehéz elválasztani a „személyes problémádat” a munkától, amikor ez egy olyan hely történik, ahol hetente legalább 40 órát tölthetsz.
És mivel a munkahely jelentős szerepet játszik pszichénkben, Duffy azt mondja, hogy „amikor a munkahely biztonsága megsérül, az nagyon nehéz az emberek számára”.
Ha a munkahely nem ismeri fel a problémát és nem nyújt támogatást, akkor a traumatizált ember számára nagyobb kihívást jelent ennek a feldolgozása, és végül önmagukat hibáztathatják. „Anélkül, hogy ez a strukturális változás megtörténne, anélkül, hogy a munkahely felismerné a [kárt], nehéz ezt a [jogsértést] átvészelni. Az emberek nagyon kemények magukkal szemben.” Olvass még a témában
Azok, akik a múltban már tapasztaltak traumát, különösen szenvedhetnek a toxikus munkahelyi környezetben. Egy ellenséges munkahely, egy agresszív kolléga vagy egy hatalmaskodó főnök a korábbi traumák okozta sérüléseket is a felszínre hozhatja – mondja Dr. Shaili Jain, a Stanford Egyetem orvos és traumakutatója.
Függetlenül attól, hogy milyen típusú problémát tapasztal a munkavállaló, a általában a legrosszabb helyzetben lévők jelentik a legnehezebben a problémát. Ebben az egyik fő tényező a vezetők és az alacsonyabb szintű dolgozók közötti hatalmi egyensúlyhiány; a hierarchia által vezérelt munkahelyeken a munkavállalóknak különösen nagy kihívást jelenthet, hogy panaszt tegyenek a feletteseik felé.
A kommunikáció hiánya még nagyobb problémát jelenthet, ha a nem, a rassz vagy az életkor dinamikája játszik szerepet. Ezek a dinamikák kombinálódhatnak, amitől aztán a trauma élesebbé és tartósabbá válik.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
