„Apa már külön él, így a funkcionális apaszerepet egy kezdetben idegen férfi tölti be. Nemcsak a gyereknek, de a nevelőapának és a vér szerinti apáknak is nagyon nehéz ezt a helyzetet jól kezelni. A szerepek megváltozása bizonytalanságot, szorongást, az addigi kapcsolati stratégiák elvesztését okozhatja. Mindezt megnehezíti a lojalitáskonfliktus, hogy vajon a külön élő apának vagy anyának feleljen-e meg inkább a gyermek” – magyarázta a szakpszichológus.
Szintén komoly problémát okozhat egy mozaikcsaládban, ha eltérő stílusban nevel anya és az új párja, és ez még markánsabban jelentkezhet, ha mindkét fél gyerekkel érkezik az új családba.
„Az ilyen esetekben mások a szabályok, mások a szokások, más a napirend, és a hasonlók. A gyerekeknek az adja a legnagyobb biztonságot, ha állandóság veszi őket körül, és pontosan érzik a kereteket, így nyilván az új rendszer kezdetben még nagyon ingatag lesz, ami valószínűleg kihat a gyerekek viselkedésére, lelki állapotára” – fogalmazott Hermán Noémi. Olvass még a témában
Szülői alrendszer
Ha mindkét félnek vannak gyerekei, és a gyerekekkel együtt költöznek, sokkal nagyobb a rizikó, de mégis sok a sikertörténet. A szakember szerint itt ugyanis nem csak a szülői és a gyermeki alrendszer közti szerepviszonyokat kell újragondolni, hanem a gyermeki alrendszer önmagában véve is jelentősen módosul.
