Az épületek szigetelésének kérdése Magyarországon egészen a 70-es évekig nem volt a fősodorban. Fűtőanyag volt bőven, a környezetszennyezésről nem sokat gondoltak akkoriban sem kormányzati sem köznapi értelemben. No nem is a környezetvédelmi kérdés változtatta meg a hozzáállást, hanem a 73-as olajválság, amikor hirtelen egekbe szökött nyersanyag ára és ennek köszönhetően sok minden más is drágulni kezdett. Egyre fontosabb kérdés lett, hogy mennyi nyersanyagot használunk el egy épület működtetéséhez, ezt először Nyugat-Európa ismerte fel, Magyarországra a 80-as években gyűrűzött be először az épületek utólagos szigetelése, a rendszerváltást követő időszakban pedig egyre inkább elterjedt a födémszigetelés és a homlokzati szigetelés. (x)
A rezsiárak előretörése és a kiszámíthatatlan energetikai helyzet miatt 2023-ban szintet lépett a kérdés prioritása, ma már alapvető szempont lett az építészetben a megfelelő szigetelés.
És akkor nézzük, mit és hogyan érdemes szigetelnünk. Ha be van építve a tetőtér, akkor a tetőszigetelés létfontosságú, hiszen a hidegtől és a melegtől egyaránt óvni kell a tetőtéri szobákat. Ennél a szigetelési folyamatnál nagyon fontos a megfelelő rétegrend és a kellő vastagságú szigetelőanyag. A páraáteresztő és a párazáró fóliák nagyon jó szolgálatot tesznek annak érdekében, hogy a szigetelőanyag megőrizze minőségét, ne vizesedjen, roskadjon össze és hogy a tetőlécek, gerendázat se vizesedjen, menjen tönkre. Vagyis a megfelelő rétegrenddel és anyagválasztással (illetve anyag vastagsággal) fogjuk elérni a hőn áhított eredményt. A tetőszigetelésnél a legjobb, ha ásványgyapottal dolgozunk, a kőzetgyapot vagy az üveggyapot egyaránt jó lesz, és ha nem akarunk túl sokat szenvedni a behelyezéssel, vagdosással, akkor ne a hagyományos táblás vagy henger kiszereléssel dolgozzunk, hanem válasszuk a fújható szigetelőanyagot.
A födémszigetelésnél először azt kell megvizsgálni, hogy milyen a födémszerkezettel állunk szemben. Egy sima betonfödém esetében, ahol nincs a padlástérben túl sok beugró, flikk-flakk, egyszerűen kivitelezhetjük hagyományos táblás vagy tekercses kiszereléssel. Vagyis vásároljunk kellő mennyiségű és vastagságú (legalább 25 cm!) kőzetgyapotot / üveggyapotot, ha lehet minél alacsonyabb hőátbocsátási tényezővel rendelkező szigetelőanyagot és egyszerűen takarjuk be a födémet. Arra figyeljünk, hogy ne maradjanak rések, mert ott hőhidak alakulhatnak ki és a fent leírt módon hőveszteséget, vizesedést, penészedést okozhatnak.
A homlokzatot is érdemes utólag szigetelni, de itt sem mindegy, hogy milyen anyaggal, milyen vastagsággal és milyen módszerrel dolgozunk. Ha téglaépítésű házunk van, mehet rá az eps-tábla (zárt szerkezetű cellás polisztirol lapok) ragasztással, lábazatra inkább az erősebb, masszívabb, akár lépésálló xps-lapot szokták felhelyezni. Amennyiben vályogházat szigetelünk, kerüljük az eps-xps lapok használatát, mivel a polisztirolnak (hungarocellnek) nagyon rossz a páraáteresztő képessége, a vályog viszont hajlamos felszívni a nedvességet és ha a hungarocellel lezárjuk, a falanyag romlásához vezethet. Azért a vályogra is van szigetelési megoldás, mégpedig a kőzetgyapot tábla. Ez a megoldás azonban jelentősen magasabb összegbe kerül, mind az anyagdíj, mind a munkadíj tekintetében.
Ha van egy használt épületünk, akkor mindenképp érdemes energetikai felmérést készíteni. A legcélszerűbb hőkamerás vizsgálatot alkalmazni, ennek során kikristályosodik, hogy az épület mely felületein veszítjük a legtöbb hőenergiát, hol vannak a hőhidak, amelyek sajnos nemcsak hőveszteséget okozhatnak, hanem a falak nedvesedését, penészedését. A hőkamerás vizsgálat eredményével a zsebünkben már egyszerűbb lesz a dolgunk. Amúgy energetikai vizsgálat nélkül is evidens, hogy ha a födém, vagy a tetőtér nincs szigetelve, akkor sürgősen lépni kell a szigetelés irányában. De az sem mindegy, hogy milyen módszerrel, anyaggal dolgozunk.
A homlokzati szigetelésnél is az az egyik legnagyobb hiba, ha nem a kellő vastagsággal állunk hozzá a szigeteléshez. A hőszigetelés annál jobb, minél vastagabb a szigetelőanyag, 15-20 centi vastagság igen jót tesz az épület energetikai állapotának és a fűtésszámla befizetése során a bankszámlánkon is több pénz marad. Ha viszont megelégszünk egy 5 centis szigeteléssel, azzal csak azt érjük el, hogy kifizetünk egy jó nagy munkadíjat, a hőszigetelésünk azonban nem lesz sokkal jobb. Cserébe hívhatjuk újra a szakembereket és fizethetünk még egy réteg felpakolásáért.
Arra is figyelni kell, hogy egyenletes vastagságban kerüljenek fel a homlokzatra a szigetelőtáblák, ne legyenek rések, ne keverjük a szigetelőanyagokat, ne toldozgassunk-foldozgassunk más minőségű, vastagságú szigetelővel, mert újra hőhíd lesz a vége a történetnek. A rosszul illeszkedő, egymással nem kompatibilis anyagok találkozási pontjánál vizesedés, penészedés alakulhat ki, rosszabb esetben le is eshet a falról a szigetelő anyag. Ilyenkor ha újra kihívjuk a kivitelező csapatot, megint ki kell fizetnünk a teljes kivitelezési költséget.
Szintén lényeges a ragasztás módja, látszólag egyszerű, de egy slendriánul felragasztott szigetelőlap alatt rések alakulhatnak ki, amibe bejut a víz, megfagy, kienged és ez a folyamat pár év alatt tönkre teheti a szigetelést. Nézzünk utána az eljárásnak akkor is, ha nem a saját két kezünkkel ragasztjuk fel az elemeket! Így hamarabb kiszúrhatjuk, ha a kivitelező véletlenül nem megfelelően alkalmazná a ragasztót.
Megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel megfoghatjuk az épületből elillanó hőenergia: 20-25 %-át a födém és a tető irányában, 25-35 %-át a homlokzati falakon keresztül. Azért a födém és a homlokzati szigetelés mellett fontos az aljzatszigetelés (10-15 %) és a korszerű, jól szigetelő nyílászárók.
Az utólagos homlokzatszigeteléssel, födémszigeteléssel rögtön megfogtuk az elillanó hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy mennyit nyertünk a nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!
A fűtés mellett a hűtési költségen is rengeteget spórolhatunk! A jelenlegi áramárakat nézve pedig jó ha tudjuk, hogy egy épület lehűtéséhez háromszor annyi energiára van szükség, mint a felfűtéséhez. Ha viszont megvan a megfelelő födémszigetelés, homlokzati szigetelés, ritkábban kell bekapcsolnunk a légkondit. Mivel a légkondi és a kazán is kevesebbet jár, hosszabb lesz az eszközök élettartama, kevesebbet kell költeni szervizelésre. Még egy pont a szigetelés mellett.
2023 előtt is lényeges szempont volt az ingatlan árképzésénél az energetika, ám a rezsiárak égbeszökésével a szigetelés szinte elengedhetetlen lett egy értékes ingatlan esetében. Az elszállt energiaárak mellett az egyszeri vásárló azt fogja vizsgálni, hogy a jövőben mennyit kell költenie rezsire, vagyis ha két hasonló adottságú ingatlan közül kell választania, akkor inkább többet fizet egy szigetelt, energetikailag korrekt házért. Minél jobb a szigetelés és a házunk energetikai egyensúlya, annál jobb a komfortérzet, kevesebb a károsanyag kibocsátása, ráadásul az energetikai besorolás javulhat.
A komfort és a rezsiköltség mellett van még egy fontos szempont, amit érdemes figyelembe venni, ez pedig a környezettudatosság. Minél jobb a ház szigetelése, annál kevesebb hőenergiát kell elhasználnunk a komfortos üzemeltetéshez, így kevesebb káros anyag kerül a háztartásunkból a környezetbe.