A húsvéthoz számos jelképet kapcsolunk. Cikkünkben ritkábban emlegetett szimbólumok jelentését gyűjtöttük össze.
VIDEO A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/4 Séta
A természetben felismerhető a húsvét üzenete. Az élet győzedelmeskedik a halál felett, és a természet átlényegülve újraéled. Minden zöldellő, virágos és illatos. Jó érzés ilyenkor sétálni a napsütésben, és beszívni a frissítő szellőt. Franciaországban kutakat vagy forrásokat keresnek fel az emberek, és megmossák a szemüket, hogy tisztán lássanak. Húsvétkor ráébredünk a valóságra. Ezen a napon nem félelmeink és csalódottságunk szürke szemüvegén keresztül látjuk a világot. Tisztán látjuk a világot, és mindenben felleljük a feltámadás titkát: a természetben, az emberek tekintetében és a szívünkben. János evangéliumában a szeretet diadalmaskodik a halál felett.
Goethe: Húsvéti séta (részlet)
„Az öblös, fekete kapu alatt
özönlik a tarka áradat.
Ma mind oly boldogan napoznak!
Ünneplik a Feltámadottat,
mert feltámadtak maguk is:
megnyíltak a házak vak szobái,
műhely s bolt börtöne, óriási
tetők s nyomasztó ormok, a kis
sikátorok szűk prése, meg
a templom tisztes éje után
oly jól esik a Nap, oly vidám!”
A vigíliák, éjszakai virrasztások elődje. Régen szokás volt egész éjszaka ünnepelni, így fejezték ki a fény győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett. A húsvéti tűznél gyertyát gyújtottak, majd háromszoros „Lumen Christi!” örömkiáltással bevitték a sötét templomba. Az előestén ételt is szenteltek: tojást, sonkát, kenyeret, péksüteményt.
Húsvétkor vizet is szokás szentelni, amit az emberek hazavisznek, annak emlékére, hogy Krisztussal átkeltünk a Vörös-tengeren és bevonultunk a szabadság földjére. A szentelt víztől, a keresztvíztől újjászületünk.
A középkorban a papok húsvétkor szertartásos táncot jártak, és közben labdát dobáltak egymásnak. A labda, a gömb a tökéletesség jelképe: arra utal, hogy Isten mindent kerek egésszé formál, ami töredékes bennünk. A húsvéti nevetés szintén egy megszokott kifejezési forma volt. A lelkipásztor a szószéken állva vicceket mesélt. A viccek között voltak szexuális tartalmúak is.
Húsvétkor nem moralizáltak, hanem felszabadultan örültek annak, hogy az élet legyőzte a halált. A nevetés a szabadságot és az élet teljességének elfogadását jelentette.
A húsvét virága a kankalin (primula versis). Kulcsvirágnak is hívják. A hozzánk tartozó kulcsot jelképezi, amely valódi lényemet nyitja, egy másik világ ajtaját. A kereszténységben Szent Péter őrzi a mennyország kapuját, nála van az öröklét kulcsa. Egy népmonda szerint egyszer az ördög kopogtatott a kapun, és Péter ijedtében elejtette a kulcscsomót. A kulcsok a földre hullva kulcsvirággá, kankalinná változtak.
A mondában a kulcsvirág a valóság ajtaját nyitja. Jézus feltámadásával valódi alakját öltötte magára. A feltámadás azt jelenti, hogy megtaláljuk a kulcsot lényünk legmélyéhez, az igazi önmagunkhoz, és feltámadunk abból, ami nem valódi. A tavasz megújító erejét tesszük az asztalra kankalin formájában. A roma férfiak kulcsvirágból készített bort isznak, hogy megtalálják a kulcsot a választott nő szívéhez. A kulcsvirággal ételeket díszíthetünk, és megehetjük. Például vajas kenyérrel nagyon finom.