Mikor válunk felnőttekké?

Mikor válunk felnőttekké?

Címlap / Életmód / Lélek / Mikor válunk felnőttekké?

Van az a pillanat, amikor az embernek sikerül úgy összehoznia a hétvégi mosást, hogy egy árva zokni sem marad a szennyeskosárban, és efölött végtelen örömöt érez. Na akkor például már biztosan. De komolyabbra fordítva a szót: mikortól válunk pontosan felnőttekké?

A törvény minden országban meghatározza, mikortól válik valaki felnőtté, vagyis teljes mértékben döntésképessé és egyben felelőssé ezekkel a döntésekkel kapcsolatban. A legtöbb nyugati országban ezt a jogot a 18. vagy 21. születésnaphoz kötik. A felnőtté válást szociális értelemben viszont bizonyosan nem egy szám határozza meg önmagában.

Sokak számára a felnőtt szerepváltások „klasszikus” szociológiai jelzői – az iskola befejezése, az otthon elhagyása, a házasságkötés, a gyermekvállalás és a munkaerőpiacra lépés – egyre távolabbinak tűnik.

Új fogalom: a feltörekvő felnőttkor

Az elmúlt néhány évtizedben a drasztikus társadalmi változások a felnőtt szerepváltások és a szeizmikus demográfiai változások kitolódásához vezettek. A most felnövő felnőttek az előző generációhoz képest jellemzően később házasodnak, később vállalnak gyereket és később kezdik a karrierjüket is.

Ezek az eltolódások sok pszichológust, például Jeffrey Jensen Arnettet is arra késztették, hogy azt mondja, a 18-29 év közötti kor több, mint a felnőttkorba való átmenet időszaka. Ez a fejlődés új szakasza, amelyet feltörekvő felnőttkornak neveznek.

A feltörekvő felnőttkor jelenlegi elméletei ezt a fejlődési időszakot öt pilléren határozzák meg: a lehetőségek időszaka, az instabilitás, az identitás-kutatások, az önfókusz és a felnőtt státusszal szembeni ambivalencia. Ezen jellemzők mindegyike központi fejlődési folyamatot jelent az élet ezen időszakában.

Ridofranz/istockphoto.com

A hozzájárulás fontossága

Van azonban egy hatodik pillér is, amit eddig kevesen kutattak. A feltörekvő felnőttkor olyan időszak, amikor a családokhoz, közösségekhez és civil társadalomhoz való hozzájárulás vágyai és lehetőségei kerülnek előtérbe. A feltörekvő felnőttekben erős a vágy, hogy valamivel hozzájáruljanak a magukon túlmutató társadalmi értékekhez, hogy tegyenek az egyenlőségért, a közösségi jólétért.

Ez a törekvés irányulhat családtagok, kortársak vagy egy közösség felé, vagy túlmutathatnak az állampolgári kötelezettségeken.

Egy 2015-ös tanulmány szerint például a bevándorló származású, feltörekvő felnőttek gyakran segítik családjukat a fordításban, gondoskodnak a családjukban és közösségeikben élő gyermekekről vagy idősekről, mentorálják a közösség fiatalabb tagjait, és kiállnak egy számukra fontos ügyért.

A globalizáció, a bevándorlás, az iskolai végzettség változó helyzete és a gazdasági lehetőségek következtében kialakuló jelenlegi feltételek mind meghatározzák vágyaikat és lehetőségeiket.

A rendelkezésre álló irodalomban az ilyen hozzájárulásokat többféleképpen csoportosítják. A családi kötelezettségeket, az állampolgári vagy közösségi szerepvállalást, valamint a közösséghez vagy a nagyobb társadalomhoz való hozzájárulást ide sorolják.

Az empirikus bizonyítékok arra utalnak, hogy a fiatalok nagykorúvá válásával az ilyen hozzájárulások egyre fontosabbá válnak a feltörekvő felnőttkor szempontjából.

Ezen kívül a kialakuló felnőttkori identitás szerves részét képezik, és kritikus szerepet játszanak a fiatalok pozitív fejlődésében. Röviden: egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a hozzájárulások alapvető szerepet játszanak a feltörekvő felnőttek életében. Ennek az életszakasznak az elméleti felfogásában azonban eddig figyelmen kívül hagyták őket.

Talán itt az ideje, hogy megvizsgáljuk a feltörekvő felnőttkor hatodik pillérét: a hozzájárulást. Ezek a meg nem vizsgált hozzájárulások nemcsak azokra a felnőttekre gyakorolnak jelentős hatást, amelyek ezekből a feltörekvő felnőttek válnak, hanem valójában fontos következményekkel lesznek a kialakuló társadalmunkra is.

VIDEO A csillagjegyek stresszkezelése a legrosszabbtól a legjobbig

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!