A törvény minden országban meghatározza, mikortól válik valaki felnőtté, vagyis teljes mértékben döntésképessé és egyben felelőssé ezekkel a döntésekkel kapcsolatban. A legtöbb nyugati országban ezt a jogot a 18. vagy 21. születésnaphoz kötik. A felnőtté válást szociális értelemben viszont bizonyosan nem egy szám határozza meg önmagában.
Sokak számára a felnőtt szerepváltások „klasszikus” szociológiai jelzői – az iskola befejezése, az otthon elhagyása, a házasságkötés, a gyermekvállalás és a munkaerőpiacra lépés – egyre távolabbinak tűnik.
Új fogalom: a feltörekvő felnőttkor
Az elmúlt néhány évtizedben a drasztikus társadalmi változások a felnőtt szerepváltások és a szeizmikus demográfiai változások kitolódásához vezettek. A most felnövő felnőttek az előző generációhoz képest jellemzően később házasodnak, később vállalnak gyereket és később kezdik a karrierjüket is. Olvass még a témában
4 dolog, amire azért költök pénzt, hogy spóroljak
„Elkezdte terjeszteni, hogy viszonyom van a takarítóval” – Kollégák, akik alantas eszközöket választottak, hogy előbbre jussanak a ranglétrán
A Bakony közepén élek, mégis egy fővárosi mutatta meg, mit nem veszek észre – az első erdőfürdőm tapasztalatai
Másokat megérteni, önmagunkat nem elveszíteni – hol húzódik a határ?
Ezek az eltolódások sok pszichológust, például Jeffrey Jensen Arnettet is arra késztették, hogy azt mondja, a 18-29 év közötti kor több, mint a felnőttkorba való átmenet időszaka. Ez a fejlődés új szakasza, amelyet feltörekvő felnőttkornak neveznek.
A feltörekvő felnőttkor jelenlegi elméletei ezt a fejlődési időszakot öt pilléren határozzák meg: a lehetőségek időszaka, az instabilitás, az identitás-kutatások, az önfókusz és a felnőtt státusszal szembeni ambivalencia. Ezen jellemzők mindegyike központi fejlődési folyamatot jelent az élet ezen időszakában.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
