A napfény adja meg a ritmushoz az alapot, így a 24 óra több aktív és nyugalmi fázisra oszlik. De amióta a lakásokban világítási lehetőség van, sokan az éjszakát is nappalként élik meg. Aztán az alváshiány okozta fáradtság következtében hibákat követnek el, balesetek elszenvedői és okozói lesznek, és betegségeket szereznek.
A belső óra Aki reggel a napsugárral együtt kel fel, tevékenyen és derűvel éli meg a napot. Aki viszont sokáig alszik, napközben is hajlamos a lustaságra, és nem tudja megfelelően beosztani az idejét, mert a belső órája lelassítja és kedvét szegi. A belső óránk működését a genetikai adottságaink is befolyásolják. A mutatója folyamatosan emelkedik és ereszkedik a nap folyamán, így ingadozunk a friss és a fáradt állapotok között. A későn kelőknél a napi ritmus később kezdődik, ezért az időprogramjuk másképp hat a bioritmusukra. Növények és állatok Amikor körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt az első élőlények megjelentek a Földön, még minden a természet rendje szerint működött. Még ma is a Hold és a Nap fényének váltakozása az uralkodó elv, amely szerint aktivitás és nyugalom szüntelen körforgásban van. Az egysejtűek, a növények, az állati és az emberi lét a Napnak van alárendelve.
A fény felelős az élőlények bioritmusáért. Mindennap beállítja az “óránkat” egy 24 órás ritmusra, amely a Föld forgásához is igazodik. Ez vonatkozik a növényekre és az állatokra is. Egyes virágok minden nap meghatározott időben nyitják ki a szirmaikat. A méhek ekkor repülnek rájuk. Ez így történik azokkal a virágokkal is, amelyek éjjel nyílnak. Más virágok napokon keresztül nyitva tartják a szirmaikat, és ezalatt periodikusan változó mennyiségű illatanyagot és nektárt termelnek. A beporzás arra a napszakra esik, amikor sok illatanyaggal tudják magukhoz csalogatni a méheket.
Az élet működésének feltétele az időzítés. Ehhez kell egy belső óra, hogy a rendszeresség, a növekedés és a hanyatlás megtapasztalásával a környezetünk változásaira reagálni tudjunk. Ez segít bennünket a túlélésben. A biológiai ritmus tehát összefüggésben van az evolúcióval. 
Veszélyek
Aki hosszú távon a bioritmusa ellenében él, hibát követ el. Az ember napközben éber, nem éjszakai munkára teremtetett. Az alváskutatók szerint az éjszakai teljesítményszint-csökkenés okozza a nagy katasztrófák jelentős részét. A csernobili atomerőmű-robbanást is az éjszakai virrasztástól elgyötört technikusok fáradtságára vezetik vissza. Le akarták állítani a reaktort, de hibát követtek el, és a reaktor felrobbant.
A közúti balesetek többsége is azért történik, mert a vezető elréved, netán még el is alszik, mert a bioritmusa a leszálló ágban van. A legkritikusabb időszak nappal és éjszaka egyaránt 2 és 4 óra között van.