A Neuron tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók felfedezték, hogy a telítettségérzet és a vágy, hogy zsíros, kalóriadús ételekkel elégítsük ki az éhségünket (vagy egyszerűen a szemünk kívánja már csak, van ilyen) teljesen más agyi áramkörökön fut – ez lehet az oka annak, hogy az ember akkor is eszik, amikor már valójában nem is akar.
A tudomány két részre bontja az evést: az egyik a hagyományos, ami akkor jelentkezik, amikor éhesek vagyunk, és addig tart, amíg ez az éhség meg nem szűnik
A hedonista evés azonban teljesen más, itt nem az éhség, hanem a kívánás a legfőbb mozgatórugó, és folytatódhat azután is, hogy az éhség elmúlt – sőt, nem is kell éhség ahhoz, hogy meginduljon.
Kutatók szerint ezt a hedonikus evést nagyrészt a nociceptin nevű jelzőfehérje regulázza, ez segít abban, hogy a kapcsolat létrejöjjön az agy különböző részei között. Ez az oka annak, hogy azok az állatok, amelyeknek szervezetében nincs ilyen nociceptin nevű fehérje, nem híznak el, az emberek, a kutyák és a macskák pedig igen – mi nem csak az éhség csökkentése érdekében eszünk. Olvass még a témában
„Szégyenszemre haza kellett költöznöm anyámhoz” – mi történt, amikor 30 felett visszakényszerültél a szülői házba?
Ezt hozza 2026. október 7. a numerológia szerint: lelki gyógyulás
4 dolog, amire azért költök pénzt, hogy spóroljak
„Odamentem az asztalukhoz, kézen fogtam és elsétáltam vele” – Nők, akik idegen nők segítségére siettek, amikor szükség volt rá
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
