Esküvő / Párkapcsolat / Szerelem

Miért döntöttünk úgy a vőlegényemmel, hogy jövőre toljuk a szeptemberre tervezett esküvőnket?

Miért döntöttünk úgy a vőlegényemmel, hogy jövőre toljuk a szeptemberre tervezett esküvőnket?

Tavaly óriási nekifutással vágtunk bele az esküvőnk megszervezésének. Bár már több mint 10 éve együtt vagyunk és régóta jegyben járunk, úgy tűnt, 2020 a mi évünk lesz és megtartjuk az esküvőt. Aztán jött a koronavírus. Januárban és februárban még úgy voltam vele, hogy maximum tavasz végére minden helyreáll, így a szeptemberi esküvőnknek semmi nem jelent akadályt. Aztán minden vett egy hatalmas fordulatot és veszélybe került a nagy napunk.

Mivel a testvérem segített a szervezésben, mi csináltuk volna a dekorációt, én a meghívókat és a többi nyomtatnivalót, és a helyszínünket is családon belül sikerült megoldani, ahogy a hangtechnikát és a fényeket is, az ételeken, italokon, ruhákon, sminken és hajon kívül alig kellett volna valamire költenünk, így szerencsés helyzetben voltunk (már amennyire ez annak nevezhető), hiszen legalább a foglalókat nem buktuk el.

Na, de térjünk vissza kicsit tavaly novemberre. Ekkor mentem el az első ruhapróbára, ahol megtaláltam álmaim menyasszonyi ruháját és a családom szerint le sem lehetett törölni a mosolyt az arcomról. Nagyon örültem annak, hogy az esküvői teendő-lista egyik legfontosabb elemével viszonylag gyorsan végeztem.

Aztán szépen összeállt a vendéglista, az ülésrend, nekiálltam a meghívók elkészítésének és közben eltelt néhány hónap, a helyzet pedig egyre ijesztőbbé vált – már ami a járványt illeti. Sorra néztem a híreket, hogy a világon egyre gyorsabban terjed a vírus, már mi is veszélyben vagyunk. Amikor pedig kiderült, hogy ez nem olyan dolog lesz, amit 1-2 hónap alatt átvészelünk, elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mi legyen az esküvőnkkel.

„Érdemes-e megtartani úgy, hogy fogalmunk sincs arról, mi történik a következő hónapokban?”, „Hogyan intézzük a szervezés többi részét a kijárási korlátozás alatt?”, „Egyáltalán tudunk valamit haladni?”, „Az a fontosabb, hogy idén legyen az esküvőnk, vagy az, hogy nyugodtabb időszakban tartsuk, ahova mindenki gond nélkül eljöhet és olyan lesz, amilyet szeretnénk?”

– Ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg bennünk az elmúlt néhány hétben.

taylor hernandez/unsplash.com

Mivel nem tudtuk, pontosan meddig fog tartani a járvány, végül azt láttuk a legjobbnak, ha a lemondás mellett döntünk. Ennek legfőbb oka a kiszámíthatatlanság, hiszen nem tudni, mikorra áll vissza minden a megszokott, vagy legalábbis ahhoz közeli kerékvágásba. Az idősebb családtagjaink egészségét nem szeretnénk veszélybe sodorni, arról nem is beszélve, hogy jelen helyzetben lehetetlen haladni a szervezéssel, hiszen a szolgáltatók sem tudják, pontosan mikortól lehet arra számítani, hogy kisebb-nagyobb rendezvényeket is le lehessen bonyolítanI. 

Őszinte leszek, az anyagi szempontok is közrejátszottak, hiszen a lagzi legnagyobb részét mi szerettük volna állni, azonban a félrerakásra nincs lehetőségünk, a párom ugyanis fodrászként dolgozik, üzlete van, de érthető módon a vírus megjelenése óta nem tud dolgozni.

Ezeknek mind szerepe volt abban, hogy a halasztás mellett döntöttünk. Bármennyire is csalódottak voltunk, mégis, amikor ezt megbeszéltük, megnyugodtam és tudtam, hogy így lesz a legjobb. 

Úgy tűnik, az unokáinknak nem azt fogjuk mesélni, hogy papa és mama az olimpia évében házasodott össze 2020-ban. De igyekszünk pozitívan állni a dolgokhoz: így legalább több időnk marad a szervezésre, remélhetőleg félre is tudunk majd tenni és addig még eszünkbe is juthat néhány olyan ötlet, amire eddig nem gondoltunk. 

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást