Ma is létező babonáink
Léteznek olyan ártatlan babonák és mondások, melyeket ma is nap mint nap használunk. Gyakran meg is kérdezzük egymástól, mit jelenthet egy bizonyos esemény, milyen következményekre számíthatunk. Ez is azt bizonyítja, hogy a realitás és a fantázia határán lavírozva szeretünk reménykedni egy pozitív változásban vagy ha lehet, megpróbáljuk elkerülni a várható rossz eseményeket:
- Ha kiborul a só, veszekedés lesz a házban.
- Ha fekete macska megy át előttük az úton, szerencsétlenséget jelez.
- Kéményseprő láttán meg kell fogni egy gombot, hogy szerencsénk legyen.
- Új lakásba érkezve meg kell számolni a sarkokat, hogy boldog legyen ott az élet.
- Esküvőn tányért kell törnie az ifjú párnak, minél több darabra törik, annál több boldog évet tölthetnek együtt.
- Ha szerencse ér bennünket, azt vegyük észre, mondjuk ki hangosan és kopogjuk le.
- Ha rálépünk véletlenül egy másik ember sarkára, akkor nem leszünk jelen az esküvőjén.
- Aki az asztal sarkára ül, nem házasodik meg.
- Az lesz a következő menyasszony, aki elkapja a menyasszony hátrafelé eldobott csokrát.
Kisebb településeken, mai magyar falvakban továbbra is számos hiedelem él, ezeket a helyiek ugyanúgy tiszteletben tartják, mint több száz évvel ezelőtt. Idősebb asszonyok még rendszerint letakarják otthonaikban a tükröket, ha halott van a háznál. Többfelé láthatunk a ház bejárata fölé kiakasztott lópatkót, melytől szerencsét remélhetnek az alatta elhaladók. De ide sorolhatjuk az újévi lencsét, de a Medárd napi csapadékot is, ami után negyven napi esőzésre számítunk, és így tovább.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
