Pokol
Bigott vallásos nagymamám és nagynéném minden egyes családi összejövetel alkalmával dühösen kifejtették nekünk, miért fogunk a pokolra jutni. 10-12 éves korunkban ilyeneket hallgattunk a testvéreimmel, hogy örök tűzhalál vár ránk a következők miatt: rövidnadrág (nyáron), ékszer (hivalkodó), lányoknak túl rövid, fiúknak túl hosszú haj (Istennek nem tetsző) és a főzelék meg nem evése bűn (pocsékolás). Soha senki nem állította le őket, minden családi ünnepünk szorongással telt.
A család biznisze
Mindenki a családi bizniszben dolgozott. Az összes vasárnapi ebéd, húsvét, karácsony, születésnap – tehát minden ünnep – a vállalkozásról szólt. Ki hol tart a munkájával, ki mit rontott el, ki mikor lesz az üzletben, kinek mi a beosztása stb. Semmi más téma nem volt soha és teljesen természetes volt, hogy már kisgyerekként is besegítettünk hétvégenként és végig a nyári szünetben. Amíg az osztálytársaink pihentek, játszottak és nyaraltak, addig mi ingyen gyerekmunkásként robotoltunk negyven fokban a telephelyen.
Én voltam az első, aki 19 évesen közöltem, hogy továbbtanulok és eszem ágában sincs a családi bizniszben dolgozni. Feljöttem a fővárosba és azóta is itt élek, állok a saját lábamon. Azóta egyedül anyám és húgom beszél velem, a család többi része gyakorlatilag kitagadott. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
