„Emlékszem, az egyik hétvégén arra lettem figyelmes, hogy a férjemmel egyáltalán nem úgy állunk egymáshoz, mint korábban. A munkával telt hétköznapok miatt úgy gondoltam, ez teljesen normális. Ám hétvégén is ugyanolyan fáradtak voltunk, nem volt kedvünk sehova sem elmenni, de még egymással sem volt kedvünk beszélgetni. Lényegében lakótársakként éltünk egymás mellett, boldogtalanul. Aztán ahogy teltek az évek, egyre messzebbre kerültünk egymástól” – kezdi Magdi, akinek története egyáltalán nem egyedi, hiszen rengeteg olyan pár van rajtuk kívül, amely hasonló problémákkal küzd.
Soha nem késő változtatni
A szakirodalom szerint a család- és párterápia a pszichoterápia egyik válfaja, amely családokkal és egymással intim kapcsolatban élőkkel foglalkozik a hasznos változásért és fejlődésért. De hogy milyen esetekben és mikor kell terapeutához fordulnunk, arról Kozma-Vízkeleti Dániel, család-pszichoterapeuta mesélt a Családi Lapnak.
„Amikor úgy érezzük, hogy nehézségekkel küzdünk, de a kapcsolat érdekében hajlandóak vagyunk további erőfeszítésekre, akkor érdemes terapeutát felkeresni. Tulajdonképpen ez lesz az egész terápia eredményességének a kulcsa. Fel kell ismerni, hogy ezeket a problémákat önerőből már nem sikerül megoldanunk. Mindezek ellenére mégis tudjuk, hogy a kapcsolat fontosabb számunkra, mint hogy lemondjunk róla. Ilyen esetekben mindenképpen érdemes felkeresni minket, egy külső, szakavatott segítséget.” Olvass még a témában
Terapeutához azonban sokszor azért nem jutnak el a párok, mert félnek, mit szólnának majd hozzá mások, ha megtudnák. De előfordul olyan is, hogy az egyik fél nem akar elmenni, és nem is érzi úgy, hogy szükség lenne rá, vagy úgy véli, az ő problémájukon egyébként sem lehet segíteni. Kozma-Vízkeleti Dániel szerint azonban sokszor nagyon is természetes módon vannak jelen a problémák egy kapcsolatban.