Egyetlen mondat, ami jobban fájt a hűtlenségnél
A válóper alatt volt egy találkozó az ügyvédeknél, ahol a vagyonmegosztásról tárgyaltunk. Ott, az irodai asztal mellett, amikor már majdnem mindenben megegyeztünk, én még mindig próbáltam megérteni, hogy hol rontottam el, mit nem adtam meg neki. Megkérdeztem tőle, halkan, szinte szégyenkezve, hogy tényleg ennyire rossz voltam-e neki, hogy ennyire el kellett menekülnie mellőlem.
Azt mondta, nem én voltam rossz, csak túl megszokott lettem, mint egy régi bútor, amit már nem is veszel észre a szobában.
Nézd meg videóban is1:44 perces videót készítettünk ebből a történetből.Lejátszás
Ez a mondat ült meg bennem, nem a hűtlenség maga. A hűtlenséget valahogy el tudtam helyezni valahol a fejemben, mint egy tényt, ami megtörtént, amit lehet gyűlölni, aminek van neve és van oka. De ez a bútor-hasonlat mást csinált velem. Onnantól kezdve minden tükör előtt elhaladva azt kerestem magamban, hol az a pont, ahol láthatatlanná váltam. Vajon a harmadik közös karácsonykor, amikor már nem vettem fel különleges ruhát miatta? Vagy talán akkor, amikor abbahagytam, hogy megkérdezzem, milyen napja volt, mert azt hittem, úgyis tudom a választ. Olvass még a témában
Szeretem a barátnőimet, de nem vagyok hajlandó mindenkivel egyszerre utazni – és erről nyíltan beszélnünk kéne
Az anyai sikerem valódi jele: amikor a lányomnak már nem lesz rám szüksége
Így segít, ha megírsz egy levelet, amit sosem küldesz el senkinek
Ezt hozza 2026. október 7. a numerológia szerint: lelki gyógyulás
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
