Szervác, Pongrác és Bonifác „fagyosszentek” néven vonult be a köztudatba, mivel jó néhány időjárási megfigyelést és a várható termésre vonatkozó előrejelzést is kötnek a nevükhoz. De vajon honnan is ered mindez, és pontosan milyen megfigyelések és szokások tartoznak ezekhez a napokhoz?
Szentek eredeti története:
A hagyomány szerint Pongrác (Pancratius) és Bonifác (Bonifatius) ókeresztény vértanúk voltak a IV. században, akik a többi ókereszténynek való segítség, és a keresztény tanok hirdetése miatt haltak mártírhalált. Szervácot pedig (Servatius) Rajna-menti püspökként emlegették, és több legenda is szólt mindegyik életéről.
Később azonban kiderült, hogy valójában nem létező alakok voltak, így a névnapon kívül hivatalosan nem tartják már számon őket a keresztény naptárban. Igaz, hogy Szent Bonifác ténylegesen élt és mártírhalált halt, majd később szentté avatták, de ő már a VIII. században élt.
Fagyosszentek elnevezése:
A népi megfigyelések alapján úgy tartották, hogy a hideg akár fagy formájában is visszatérhet ezeken a napokon, vagyis május 12-14. napján.
Ez persze nem azt jelenti, hogy korábban a fagyosszentekig tartott a tél, de azt igen, hogy ezeket a napokat még megvárták a mezőgazdaságban dolgozók néhány érzékenyebb növény elültetésével. Ilyen volt például az uborka, a paradicsom és a bab is.
Mezőgazdaság és meteorológia:
Természetesen gyakran előfordult, hogy a tél még néhány napra, vagy akár egy hétre is visszaért tavasszal, de ezek közül azért Szervác, Pongrác és Bonifác napja kapott a többinél lényegesen nagyobb hangsúlyt, mivel ilyenkor már a fagy nagyobb károkat tudott okozni, mint például márciusban vagy áprilisban.
A május közepi lehűlésnek később a tudományos hátterét is felkutatták, és kiderült, hogy ugyanez a jelenség érvényes a környező országokban is, vagyis Ausztriában, Szlovákiában, sőt Lengyelországban és Németországban is lényegesen hidegebb van ezeken a napokon.
Időjóslás
A fagyosszentekhez természetesen több időjóslás is kapcsolódik. Ilyen például az, miszerint minél nagyobb a hideg ezeken a napokon, annál rosszabb minőségű és mennyiségű termés lesz várható az évben, mivel a fagyosszentek tönkreteszik az elültetett növényeket.
A bortermésre is következtettek a fagyosszentek napjain, méghozzá az alapján, hogy azt figyelték, hogy az ég felhős vagy sem. Felhős égnél ugyanis rosszabb szőlőtermésre, míg tiszta égbolt esetén kiváló szőlőre és persze főleg borra számítottak.
Orbán, a negyedik fagyosszent
Bár általában Szervác, Pongrác és Bonifác hármasát szokták emlegetni fagyosszentként, valójában létezik egy negyedik is. Orbán napján, május 25-én ugyanis még utoljára támadhatnak a fagyok, és elpusztíthatják ezzel az emberek munkáját.
A tényleges fagyosszent időszak tehát még nem ér véget május 14-én sem, hanem 12-től egészen 25-éig érdemes számítani arra, hogy valamelyik fagyosszent bekopogtat hozzánk, hideget, szelet és akár fagyot is hozva magával.
Fagyosszentek bosszúja
Hogy Szervác, Pongrác és Bonifác nevéhez miért is társították mindezt, annak nagy részét a tudomány már megmagyarázta az erre az időszakra jellemző légnyomás változásával.
Mindezek előtt azonban természetesen a néphit egyéni magyarázatot adott erre tudomány nélkül is: úgy tartották, hogy a fagyosszentek valójában nagyon haragszanak az emberekre, mivel Pongrác megfagyott a kánikulában, Szervác a Tiszta közepén megfulladt víz nélkül, Bonifácot pedig agyoncsípkedték a szúnyogok.
Úgy tartják, emiatt haragszik ránk Szervác, Pongrác és Bonifác, és emiatt járnak vissza évről évre hol több, hol kevesebb sikerrel, hogy bosszantsanak bennünket.
