Egy álláshirdetésben ezt olvastam: ,,Megbízható, csinos lányt keresünk szoláriumba. Olyat, aki nem lóg munkaidő alatt a fb-on.” Nem csak az internettel van probléma. A munkavállaló és munkaadó közötti kapcsolatnak bizalmi alapokon kellene nyugodni, ez lenne az egészséges és célravezető.
A pontosság
A magyarok nagy része komolyan veszi a munkaidő kezdetét és végét, ám az eme kettő közötti időt – ha van rá módja – már kevésbé. Főleg azokon a munkahelyeken, ahol elérhető az internet, valamilyen módon.
Míg a ranglétra legalján lévőktől maximálisan elvárják a pontosságot, addig a felsőbb szinteken már nem annyira fontos ez. Olyannyira, hogy például a Magyar Országgyűlés ülése a legritkább esetben kezdődik el a hivatalosan kiírt kezdési időpontban. A politikusok egyéni késése is elfogadott.
A munkaidő
Magyarországon a dolgozók felének munkaideje nem esik egybe a valós munkavégzéssel. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók munkaidőn túl is dolgoznak, és a hivatalos munkaidőn belül intézik ügyeiket, ha adott rá a lehetőség technikailag.
A magyarok szabadság alatt is dolgoznak – leginkább azok, akiknek munkaköre ezt szükségessé teszi. Sőt, ha úgy alakul, megszakítják, vagy elhalasztják a szabadságot. Összefolyik a munka és a magánélet, emiatt nincs meg a munka és pihenés ritmusa – ez pedig kimerültséget, állandó stresszt okoz.
A jó munkavállaló tulajdonságai
Komolyan veszi a munkaidő kezdetét és végét. Munkaideje alatt csak munkájával foglalkozik. Lojális munkaadójához. Főnökének megadja a kellő tiszteletet, munkáját nem kritizálja, az utasításokat, döntéseket – adott esetben kérdés nélkül – elfogadja.
Képzi magát, lehetőségeihez képest. Képes együtt dolgozni munkatársaival – hiszen, ha munkaadója nem sikeres, munkahelye nem tudja kitermelni munkabérét.
Fiatalok
A középfokú végzettséggel rendelkező gyermektelen fiatalok könnyebben váltanak munkahelyet, hiszen ott van a szülői háttér. Inkább olyan munkákat vállalnak el, melyek viszonylagos szabadságot nyújtanak.
A munkához való hozzáállásuk sokkal lazább, mint szüleiké – ez egy bizonyos fokig nem baj, hiszen az arra hajlamos munkaadók kevésbé tudják kihasználni őket. A munkahelyi internetezés, internetes játékok használata, magánlevelezés, chat-elés az ő korosztályukban a legelterjedtebb, ám ez már a középkorúakra is egyre inkább igaz.
Diákmunka
Sok munkáltató él a lehetőséggel, hogy bizonyos – többnyire alkalmi – munkákat diákokkal végeztet. Ennek számos előnye van a munkáltató részéről. A diákmunka nagy hátránya, hogy 18 év alatt szinte alig lehet ilyen jellegű munkát találni – ezek a munkakörök leginkább a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára adottak.
A diákok a munkát többnyire komolyan veszik, hiszen kevés szülő engedheti meg magának, hogy gyereke szórakozását, márkafüggő öltözködését finanszírozza.
A nyugdíjasok
Mára már szinte csak azoknak a nyugdíjasoknak van lehetősége dolgozni, akik a nyugdíjazásig valamilyen hiányszakmában dolgoztak, és nagy tapasztalatra tettek szert. Ilyen munkahelyek vannak például az egészségügyben, ahová a fiatalok nem szívesen mennek dolgozni, mivel a munkaidő és leterheltség, és az ehhez képest viszonylag alacsony kereset nem megfelelő opció.
A nyugdíjasok is igen motiváltak anyagi szempontból, és – mivel a régi munkamorál szerint végzik munkájukat – igen megbízhatók, mint munkavállalók.
És végül…
Sok munkáltató úgy gondolja, hogy munkát adni kegy. Sok munkavállaló úgy gondolja, hogy a munkahelyen nem kell képességei szerint a maximumot nyújtania. Én úgy gondolom, a hatalmi pozícióval a magasabb profit érdekében visszaélni etikátlan, ahogy az is, ha csak félgőzzel dolgozik valaki.
Ha mindkét oldal becsülettel végezné a dolgát, meglenne a bizalmi viszony, ami hatékonyságot, ezáltal profitot eredményez. Ennyit kellene tenni csak…
