Borítókép: Szupermodern Stúdió
A Magyar menyegző január 22-én, a magyar kultúra napján került a mozikba. Egy film, ami nemcsak egy szerelmi történet vagy egy könnyed kikapcsolódás ígéretével várja a nézőket, hanem a magyar hagyományok, a közösségi szokások és az elhallgatott traumák világába is bevezet.
Alaptörténet – Budapestről Erdélybe
A Békési Miksa forgatókönyvéből készült, Fórum Hungary által forgalmazott film 1980-ba repít vissza bennünket. Megismerhetünk két budapesti fiatalembert, Andrást és Pétert, akik Erdélybe, egy kalotaszegi faluba utaznak, látszólag egyszerűen azért, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. A rövidre tervezett kiruccanás azonban hamar életre szóló kalanddá válik, és a szereplőknek egyre több komoly döntést kell meghozniuk. Olvass még a témában
10 imádnivaló napló a boltok polcain, amit szívesen elkezdenél írni az új évben
Érkezik a Vad természet 2. évada – minden, amit a Netflix sikersorozatának folytatásáról eddig tudunk
Pornó, kertészkedés, zöld haj. Mi az a meglepő dolog, amit öregkorodban kezdtél el?
Stephen King első regényét 30-szor utasították el, mára milliók kedvence
A film nem hosszú – nagyjából másfél órás –, de egyetlen percét sem érezni feleslegesnek.
Fontos: a továbbiakban a cikk spoileres elemeket tartalmaz.
Nagy elvárások nélkül, nyitottan ültem be a moziba
Őszintén szólva nem ültem be nagy elvárásokkal a moziba. Egy olyan magyar filmre számítottam, ami kicsit kikapcsol, kiszakít a szürke hétköznapokból. Külön pozitívum volt, hogy a főszereplőket, Törőcsik Franciskát és Kovács Tamást több alkotásban is láttam már, és eddig sosem okoztak csalódást.
A vetítés idején – pénteken – már több kritika is megjelent, köztük jó néhány kifejezetten negatív hangvételű. Úgy döntöttem azonban, hogy nem ítélkezem előre. Végül örülök, hogy így tettem.
Kati és Péter – egy kapcsolat, ami működik
A történet középpontjában Péter és Kati áll. Kati Erdélyből Budapestre szeretne költözni. Ennek azonban abban a korban és közegben egyetlen reális módja van számára: ha valaki feleségül veszi. Ebben segít neki unokatestvére, András, aki némi trükközéssel ráveszi barátját, a néptáncos-zenész Pétert, hogy vállalja el a „vőlegény” szerepét.
A két főszereplő között már az első pillanattól megvan a kémia. Bár kezdetben érdekházasságra készülnek, nem erőltetett, nem mesterkélt – egyszerűen működik. A szerelmük nagy része Kati húgának, Erzsinek a lakodalmán, illetve annak előkészületei során bontakozik ki.
Külön pozitívum, hogy a film nem játszik felesleges bizonytalanságokkal: Kati és Péter nem fordulnak egymás ellen, nem csúsznak bele mesterséges konfliktusokba. A kapcsolatuk fejlődése végig hiteles marad.
Amikor a népi idill mögött sötétség van
A film azonban nem áll meg a romantikus vonalnál. Van egy kifejezetten súlyos rétege is, amely akkor válik igazán hangsúlyossá, amikor kiderül, miért akar Kati valójában menekülni a faluból.
Itt következik a film legfontosabb fordulata!
Korábbi udvarlója, Gyuri szexuálisan bántalmazta őt – a férfi mindezt azzal próbálja bagatellizálni, hogy „meg volt részegedve”, és úgyis elveszi feleségül. A közösség szimpatizál vele, miközben Kati hallgat: nem meri elmondani a szüleinek, és fél a falubeliek megítélésétől.
Ez a szál fájdalmasan ismerős mintákat mutat, és különösen erős az az ellentmondás, ahogyan a közösség jó színben tünteti fel Gyurit, miközben valójában ő lenne az, akit ki kellene közösíteniük, nem pedig hagyni, hogy házasságra próbálja kényszeríteni az áldozatát.
Hagyomány, zene, látvány
A népi viseletek gyönyörűek, látszik, hogy nagy gondossággal készültek, a zenei választások pedig kifejezetten jól támogatják a hangulatot. Korábban nem érdeklődtem különösebben a népi kultúra iránt – a magyar népmesék szeretetén túl –, mégis azt éreztem, hogy a film képes közelebb hozni ezt a világot.
Az ország egyik határához közel élve én is jártam már olyan „mulatságban”, ahol bőségesen fogyott a pálinka, és akadtak erősen kifogásolható viselkedésformák is. A film nagy teret enged az ilyen közeg bemutatásának, de talán bátrabban is kimondhatta volna: attól még, hogy ez gyakori jelenség, nem jelenti azt, hogy rendben van úgy, ahogy van. Ahogyan azt sem, hogy mindenki számára elengedhetetlen lenne az ivás a kikapcsolódáshoz, és hogy ha tukmálják, inni kell, és kész.
Színészi alakítások
Törőcsik Franciska szerintem kitűnő színésznő, és ezt most is bebizonyította. Kati figurája egyszerre erős és sebezhető, és végig hiteles marad. Kovács Tamás Péterként jól ellensúlyozza ezt a karaktert, a mellékszereplők – köztük Rohonyi Barnabás, Kövesi Zsombor és Anger Zsolt – pedig stabilan hozzák a saját figuráikat.
Boldog befejezés – és ez most rendben van
A film végül boldog befejezést kap. Teljesen megértem azt is, hogy ha valaki túlságosan idealizáltnak tartja, de ebben az esetben szerintem rendben van. A történet nem akar többnek látszani annál, ami: egy olyan film, ami szórakoztatni akar, de képes elgondolkodtatni is, közben pedig hagy fellélegezni.
Kiknek ajánlanám?
Azoknak mindenképp, akik magyarként szeretnének egy kicsit kikapcsolódni, de nem bánják, ha közben komolyabb témák is előkerülnek. Azoknak is, akiket alapvetően nem vonz a néptánc világa – ez a film akár meg is szerettetheti velük.
Sokan a környezetemben eleve tartanak a magyar filmektől, de a Magyar menyegző szerintem egy jól sikerült, szerethető alkotás, amit én szívesen újranéznék. És talán pont az ilyen filmek segíthetnek lebontani ezeket az előítéleteket.
