Kezd újra a köztudatba kerülni az a fogalom, hogy ősi magyar térrendezés. Különböző könyvek jelentek meg a témában, melyek részletesen leírják azt, hogy a népi hagyományok szerint épült házakban mi miért van ott, ahol van. Rámutat arra, hogy az emberközeli építészet segíti a mindennapokat, hiszen otthont és nem csupán házat épít az ember. Ha pedig mindennek szakrális alapja is van, akkor az még jobb életminőséget eredményezhet.
A hagyomány
Azt mondják, a hagyomány egy kollektív gondolat, méghozzá nagyon erős. A gondolat egy olyan erő, amit műszerekkel nem lehet ugyan mérni, de hatását érezzük nap, mint nap. Nem csak a megvalósított gondolatok által, hanem maga a pozitív vagy negatív kisugárzása megváltoztatja élettani folyamatainkat. Tehát, ha egy gondolat pozitív, és egyben kollektív is – ilyen a hagyomány – akkor valós, élettani, életvitelbeli, gondolkodásbeli haszna van egy közösség számára.
Egy idegen a repülőn felismerte a nagymamámat egy régi fotóról
Az égtájak
Kínán belül nem egyértelmű az égtájak megítélése, mivel az ország nagysága miatt más-más az uralkodó időjárás. Mivel ez – és a józan ész – befolyásolja az építkezésnél a tájolást, egyes helyeken eltérő dolgokat kapcsolnak az égtájakhoz. Magyarországon az éghajlat viszonylag egységes, így a hagyomány is. Kelet az ébredést, a megújulást, valaminek a létrejöttét jelképezi. Dél az energia, az erő szimbóluma. Nyugat a megnyugvásra, a biztonságra utal. Észak a sötétséggel, az éjszakával kapcsolatos irány.
