Otthon / Dekor

Magyar feng shui? Régi magyar térrendezés

Kezd újra a köztudatba kerülni az a fogalom, hogy ősi magyar térrendezés. Különböző könyvek jelentek meg a témában, melyek részletesen leírják azt, hogy a népi hagyományok szerint épült házakban mi miért van ott, ahol van. Rámutat arra, hogy az emberközeli építészet segíti a mindennapokat, hiszen otthont és nem csupán házat épít az ember. Ha pedig mindennek szakrális alapja is van, akkor az még jobb életminőséget eredményezhet.

A hagyomány

Azt mondják, a hagyomány egy kollektív gondolat, méghozzá nagyon erős. A gondolat egy olyan erő, amit műszerekkel nem lehet ugyan mérni, de hatását érezzük nap, mint nap. Nem csak a megvalósított gondolatok által, hanem maga a pozitív vagy negatív kisugárzása megváltoztatja élettani folyamatainkat.
Tehát, ha egy gondolat pozitív, és egyben kollektív is – ilyen a hagyomány – akkor valós, élettani, életvitelbeli, gondolkodásbeli haszna van egy közösség számára.

Az égtájak

Kínán belül nem egyértelmű az égtájak megítélése, mivel az ország nagysága miatt más-más az uralkodó időjárás. Mivel ez – és a józan ész – befolyásolja az építkezésnél a tájolást, egyes helyeken eltérő dolgokat kapcsolnak az égtájakhoz. Magyarországon az éghajlat viszonylag egységes, így a hagyomány is.
Kelet az ébredést, a megújulást, valaminek a létrejöttét jelképezi. Dél az energia, az erő szimbóluma. Nyugat a megnyugvásra, a biztonságra utal. Észak a sötétséggel, az éjszakával kapcsolatos irány.

Olvastad már?  10 magyar film, amit illik ismerni

A ház tájolása

Az úgy nevezett apajogú családok házainak homlokzata Kelet felé nézett, a napkelte irányába. A nap jelképezi a férfit, a nőt pedig a hold.
A magyar hagyományban is létezett férfi és női erő, melyek egyensúlya függött attól, hogy a ház férfi és női ,,oldala” egyensúlyban volt-e. Ennek okán a magyar térrendezés a tűzhelytől indult ki, ami a ház közepén volt.

Kép forrása: muzeumfalu.hu

A tűzhely

A ház a test szimbóluma, a tűzhely a léleké. Mivel a magyarok ősvallásában nagyon fontos szerepe volt a tűznek, emiatt arra, hogy az ki ne aludjon, mindig vigyázott valaki. Ez azt jelentette, hogy bármi is történt, mindig tartózkodott valaki a házban.
Érdekesség – vagy tán mivel szimbólum volt a tűz – a tűzhelybe nem szabadott szemetet dobni. A családi tűzhely jelképezte a család múltját, jelenét, jövőjét, ez jelképezte a család vérvonalát. Innen ered a ,,háztűznézőbe jöttem” kifejezés, leánykérésnél.

Kép forrása: videkielet.hu

A mestergerenda

A tetőt a mestergerenda tartja. Ez a Tejutat jelképezi. Amikor megszületett egy gyerek, a mestergerenda alá, arccal kelet felé fektették. Amikor meghalt valaki, akkor ugyan úgy a mestergerenda alá fektették, csak az ellenkező irányba, nyugatnak.
A mestergerenda mutatta az utat a léleknek. Emiatt voltak többek között csillag alakú faragások ezen a gerendán, aminek helye meghatározott volt.

Olvastad már?  A vidék íze: 5 kevésbé ismert, hagyományos magyar étel, amit kár lenne elfeledni!

A bejárat és kapu

A ház ajtaja mindig alacsony volt, így rákényszeredett az ajtón belépő, hogy meghajtsa a fejét. Hagyomány az is, hogy a kaput faragásokkal díszítették. Ezek a díszek nem csak a családról meséltek, hanem olyan jelek is vannak belefaragva, melyek megvédik a családot a rossz dolgoktól.
Ilyen az a fajta hullámvonal, ami a kaput körbe futja. Ez kígyót jelképez, ami az egész portát őrzi. A kígyó egy létező csillagkép az ég északi sarkkörén.
Pár mondatban visszatérve a feng shuira: amit mindig hiányoltam belőle az a szakrális élmény. Praktikus, érthető a szimbólumrendszere, tele van színekkel, ami fontos esztétikai élmény a mindennapokban. Ám valahogy mégis jobban esik bemenni egy régi parasztházba, mint egy feng shui szerint szépen berendezett lakásba. Van különbség…