Borítókép: IMDb
Nemrég szembejött velem egy vörös szőnyeges fotó Maggie Gyllenhaalról. Nem maga a kép volt az érdekes, hanem a reakciók alatta. Az emberek döbbenten kérdezgették: mi történt vele? Miért néz ki így?
A válasz egyébként meglepően egyszerű. Semmi különös nem történt vele. Csak az, hogy már nem húszéves. Olvass még a témában
4 csillagjegy, aki nagyon illik hozzád, ha extrovertált vagy
Tőlük kérj tanácsot: ez az 5 csillagjegy képes minden oldalt mérlegelni
„Csináld azt, amit a hajvonalad és húzódj vissza szépen.” – Mit mondtál egy férfinak, amitől azonnal dühbe jött?
Őszi vitamindús reggeli ötletek, ha több energiára vágysz
Maggie Gyllenhaal jelenleg 48 éves nő. És egy 48 éves nő – ha természetesen öregszik – nagyjából így néz ki, mint ő. Nem babaarcú, nem teljesen sima a bőre, vannak vonások az arcán, amelyek azt mutatják, hogy eltelt néhány évtized az életeből, és igen, kicsit már megereszkedtek az arcizmai. Mint 48 évesen nagyjából mindenkinek. És valahogy ott tartunk, hogy ez az, ami meglepi az embereket.
Szeretném gyorsan leszögezni: semmi bajom a plasztikai beavatkozásokkal. Tényleg semmi. Ha valaki úgy dönt, hogy feltölti az arcát, kisimíttatja a ráncait vagy megfeszítteti a bőrét, tegye. Az ő teste, az ő döntése. Senki másnak nincs joga beleszólni.
De az már egészen más kérdés, amikor az öregedéssel szembeni ellenállás nemcsak egy lehetőség, hanem lassan kötelező norma lesz.
Amikor már nem az számít különlegesnek, ha valaki teljesen átformált arccal jelenik meg, hanem az, ha valaki egyszerűen úgy néz ki, mint egy ember, aki élte az életét.
Maggie Gyllenhaal sikeres színésznő, akinek nyilván minden anyagi lehetősége és eszköze meglenne ahhoz, hogy fiatalabbnak láttassa magát, ha akarja. Nyilván azért nem tesz így, mert nem akarja – ez meg az ő döntése volt.
És valamiért most mindenki úgy tesz, mintha ez valamiféle elfogadhatatlan igénytelenség lenne a szétplasztikázott Hollywoodban – pedig csak ugyanolyan egyéni preferencia, mint az, ha valaki befesti a haját vagy feltölteti az ajkait. Sőt, talán annál is kevesebb, hiszen Gyllenhaal nem tett semmit azért, hogy így nézzen ki, egyszerűen csak nem is tett ellene semmit. És úgy tűnik, valamiért ez nagyon sokaknak bántja a szemét.
Szégyellnivaló lett természetesen öregedni?
Ami igazán zavar ebben a történetben, az nem az, hogy egyesek a plasztikai beavatkozásokat választják. Az zavar, hogy a természetes öregedés kezd kivételnek tűnni. Mintha valami furcsa társadalmi megállapodás született volna arról, hogy az időnek nem szabad látszania rajtunk. Hogy a ráncokat, a bőr változását, az arc átalakulását valahogy el kell tüntetni. És ha valaki ezt nem teszi, akkor az emberek megdöbbennek.
Ez az, ami igazán elgondolkodtató.
Mert ha valóban szabad döntésről beszélünk, akkor annak két iránya kell hogy legyen. Az egyik az, hogy valaki szeretné korrigálni az öregedés jeleit. A másik pedig az, hogy valaki nem szeretné. Csak akkor beszélhetünk valódi választásról, ha mindkettő egyformán elfogadott.
De az igazság az, hogy egyikkel sem vagyunk elégedettek: ha valaki pénzt, energiát és fájdalmat nem kímélve tesz azért, hogy fiatalabbnak látszódjon, gúnyosan legyintünk, hogy „na persze, így könnyű”, vagy hogy „ez sem tudja elfogadni, hogy öregszik?”. Aztán, ha valaki természetesen öregszik, akkor a tömegek azért csóválják a fejüket: „miért ilyen igénytelen magával szemben?”
Akárhogy is, egy nő egyszerűen nem tud jót tenni, amikor a saját testéről dönt – a plebsz valamiért mindig úgy érzi, hogy őt is be kellett volna vonni a döntésbe, és nem így kellett volna dönteni.
Bízom benne, hogy egy napon eljutunk odáig – egy nő testével kapcsolatban nincsenek jó és rossz döntések, csak döntések vannak. Azok viszont mind az övéi.
