A magány női betegség – többször érzik magukat elhagyatottnak a nők, mint a férfiak

A brit statisztikai hivatal (ONS) nemrég kiadott tanulmányából kiderült, hogy a nők sokkal nagyobb eséllyel érzik magukat magányosnak, mint a férfiak. A magányosság kérdésének fontosságáról mi sem tanúskodik jobban, mint hogy az angol kormány már komplett stratégiát dolgozott ki arra, hogy az elszigeteltség érzését csökkenteni tudják az emberekben.

Manapság a fiatalok magányosabbak, mint a felnőttek

Az ONS által vizsgált fiatalok (10-24 éves korosztály) 34%-a vallotta úgy, hogy alkalmanként magányosnak érzi magát, míg tízből egy megkérdezett azt állította, hogy nála állandósult ez az állapot. 

Ez tehát azt jelenti, hogy minden osztályban van 2-3 olyan gyermek, aki úgy érzi, sem az iskolában, sem otthon nem talál segítő kezekre, és ez az arány az idő előre haladtával sem igazán változik.

A felmérésből az is kiderült, hogy a lányok vannak többségben a magányosság kérdését illetően, és a helyzeten tovább ront, hogy a népszerűség és az elismertség mennyire vágyott dolog ebben a korban (is) – tehát a megkérdezettek nem csupán attól szenvednek, hogy magányosnak érzik magukat, úgy vélik, szinte megpecsételték a sorsukat azzal, hogy ilyen távol vannak az áhított közkedveltségtől.

Egy korábbi kutatás, amit a University of Manchester, a Brunel University London és a University of Exeter készített, ennél sivárabb képet mutatott társadalmunkról.

Ebből a felmérésből az derült ki, hogy a 16-24 évesek 40%-a, a 65-74 évesek 29%-a, a 75 év felettiek 27%-a érezte magát magányosnak. 

Ez tehát azt jelenti, hogy az előítéletekkel szemben nem éppen az idősebb korosztály az, aki magányosnak érzi magát. Sőt!

Mi okozza az elszigeteltség érzését?

A kutatásból kiderült, hogy magányosabbak a nagyvárosokban élő fiatalok, ami ugyan kissé groteszk, de mégis számos felmérés alátámasztja ezt. A nagyvárosokban sokkal könnyebb névtelennek lenni, egyszerűbb felszívódni és gyakran senkinek sem tűnik fel az egyén hiánya, hiszen a különféle közösségekben is jönnek-mennek az új arcok.

Ezzel szemben a kisebb településeken inkább a pletykák mérgezik a fiatalok életét, ott nagyobb problémát jelent, hogy gyakorlatilag semmit sem lehet titokban tartani, és egy-egy baklövés még évek, évtizedek után is említésre kerül, szintén megbélyegezve ezzel az egyébként is sérülékeny fiatalokat.

A nagyvárosokban élők tehát általánosságban véve magányosabbak, azonban a szegénység statisztikailag inkább a vidékre jellemző, és az ONS szerint ez a körülmény ugyancsak elszigetelődéshez vezet.

A kamaszok, fiatal felnőttek számos nehéz élethelyzettel szembesülnek, és a felmérésből is kiderült, hogy a különféle problémás szituációkban csak még magányosabbnak érzik magukat. A betegségek, a családi problémák, a gyász és a sajnos nem éppen ritkaságszámba menő zaklatás is a magányosság érzését fokozza.

Az ONS szerint a magányosság érzése fokozódik a különféle változásokkal tűzdelt élethelyzetekben, márpedig köztudott, hogy a fiatalok rendszeresen szembesülnek ilyenekkel. A sok vizsga, az iskolaváltás, a különköltözés mind-mind nagyon nehéz próbatétel, és könnyen beilleszkedési problémákhoz, a népszerűtlenség érzéséhez vezethetnek.

A közösségi média szerepe csak ront a helyzeten, hiszen hiába született azért, hogy közelebb hozza az embereket, a kutatók szerint sokkal inkább csak elfedi a magányosság érzését – ami még rosszabb.

Ezt egyébként a megkérdezettek többsége is érezte, sokan nyilatkoztak úgy, hogy a közösségi médiában rengeteg az álbarátság, és a felületek csak alapot adnak a zaklatások, pletykák továbbgyűrűzésének.

A magány felnőttkorban

A kamaszkor a legtöbb ember életében bizonytalansággal, magányosság-érzettel párosul, de mi a helyzet a felnőttkorral? Ekkorra elméletileg meg kellene érnie a gondolatoknak, terveknek, helyükre kellene kerülniük az érzelmeknek, a valóság ehhez képest jóval elkeserítőbb: kiéleződik az ellentét a nők és a férfiak között, és bár mindkét nem szenved, a statisztikák szerint a nők jobban küszködnek a magánnyal.

Hazánkban az egyszemélyes háztartások száma 1970 és 2011 között folyamatosan emelkedett, a 30-34 évesek több mint 50%-a egyedülálló, a legtöbb szingli pedig az 50-es éveiket taposó nők közül kerül ki, akik – a statisztikák szerint – már igencsak kis eséllyel találnak maguk mellé új partnert.

Mindez messze nem csak a lelkiállapotra van hatással – a magányosság érzése amellett, hogy bizonyítottan növeli a depresszió, a szorongás és az öngyilkossági hajlam esélyét, károsítja az immunrendszert, növeli a vérnyomást, az elhízás esélyét és nagyobb hajlamot jelent a káros szenvedélyeket tekintve is.

Képek forrása: AntonioGuillemF/Depositphotos.com, Kitzcorner/Depositphotos.com

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!