Tavaly előtt sosem találtam fiókát, tavaly óta viszont három alkalommal is segítettem a csöppségeknek. Megtanultam, mivel teszek jót, és mivel ártok nekik…
Nem biztos, hogy baj van a fiókával
Korábban sosem gondoltam bele abba, hogy egy, a földön levő fióka nem szorul segítségre. Pedig így van: amikor a röppenni éppen tudó, de még a szülők gondoskodására szoruló fiókák elhagyják a fészket, a környéken maradnak. A szülők még táplálják, bátorítják, tanítják őket, de eljött az ideje, hogy önállóvá váljanak.
Ebben a helyzetben nem szorulnak segítségre, mert éppen azzal ártunk nekik, ha kiszakítjuk őket a természetes közegükből, ahol éppen fejlődnek és tanulnak – még, ha kívülről nézve nem is így tűnik. Azért be kell vallanom, egyszer én sem bírtam ki, és kicsit odébb tettem egy ilyen fiókát, mert éppen az út közepén ücsörgött megszeppenve.
Látszott rajta, hogy nincs sérülése és az ijedtségen kívül semmi baja, de nem volt szívem otthagyni a forgalmas úton. Persze, ezzel csak a saját lelkiismeretemet nyugtattam meg, mert könnyen lehet, hogy a következő percben ugyanúgy kirepült a bokor alól és visszaült az aszfalt közepére.
A szakértők is azt javasolják, hogy ne menjünk szembe a természet törvényeivel. Fogadjuk el, hogy a fészekrablás, a ragadozók jelenléte, vagy a tapasztalatlanság miatti elhullás a normális folyamatok része.
Mondhatjuk úgy is, hogy a veszélyeztetett fajokat leszámítva, mindezek bele lettek kalkulálva a természet körforgásába.
Ez a madarak esetében azt jelenti, hogy a legtöbb fészekaljban sok fióka van, és a madarak jelentős része évente akár két-három alkalommal is költhet. Ezzel kompenzálják azt, hogy sok fióka (a becslések szerint a 80%-uk) egyszerűen nem éli meg a felnőttkort.
Nem tudunk, és nem is kell tehát minden fiókát megmentenünk és nem csak azért, mert sokszor nem szorulnak segítségre, hanem mert ez a természet szempontjából szükségtelen.
De mikor kell közbeavatkoznod?
Ha kiesett a fészekből a fióka, még jó láthatóan nem tud repülni, esetleg tolla is alig van, akkor az a legjobb, ha vissza tudod tenni. A madarak ugyanis nem utasítják el azokat az utódokat, amik így visszakerülnek hozzájuk, szemben pl. a megérintett őzgidákkal. Azonban a véletlen kiesés a szakértők szerint rendkívül ritka. Sokszor direkt szabadulnak meg a szülők, fiókatestvérek így a beteg, gyenge egyedektől. Szomorú és számunkra fájdalmas, de ez is a természet rendje.
Ha a fészekbe nem tudod visszatenni a fiókát, akkor alternatív lehetőség lehet, ha egy pici kosarat teszel egy közeli ágra és abba rakod a madarat.
Hang alapján a szülők megtalálják a fiókát, és minden bizonnyal etetni kezdik. Ha ez nem történik meg két órán belül, akkor felkereshetsz egy madárvédő egyesületet. Ugyanezt célszerű tenned akkor, ha sérült fiókát találtál, különösen, ha az nem tud repülni, eltört a szárnya, lába.
Ekkor az elért madártani intézet minden bizonnyal meg fog kérni, hogy vidd be hozzájuk a sérült fiókát. Óvatosan tedd az állatot egy papírtörlővel bélelt kartondobozba, amire persze ne felejts el lyukakat vágni, hogy a levegő útját biztosítsd.
Az otthoni etetést, gondoskodást csak szakszerű segítség (ami lehet akár szóbeli támogatás, informálás) mellett érdemes vállalni. Elsősorban azért, mert nem annyira egyszerű feladat, másodsorban pedig azért, mert a helytelen beavatkozás többet árt, mint használ.
Az állatmentés csodálatos dolog és nemes cselekedet, de ezt sem lehet háttérismeretek nélkül elvégezni. Madarak esetében pl. könnyen lehet ételmérgezés, kiszáradás a segítség vége. A helytelen tartás miatt pedig megeshet, hogy helytelenül fejlődhetnek a tollak, amik miatt a madarak nem tudnak majd repülni, így nem is lehet őket elengedni.