Ma mindkét név közös gyökérrel bír: eredetük a görög margarités szó, jelentése „gyöngy” – nem véletlen, hogy a júniusi réteken nyíló margarétacsokor az egyik legszebb névnapi ajándék.
Margit – a klasszikus, magyaros „gyöngy”
A Margit a latin Margarita, azon keresztül pedig a görög margarités („gyöngy”) magyar alakja. Régi, nemesi és polgári családokban egyaránt kedvelt volt, ezért a név egyszerre sugall hagyományt, tartást és nőies eleganciát. Becézései: Margitka, Margó, Margita – sőt rokon név a Rita is, bár annak külön névnapja van.
Híres viselői közül ma külön is emlegetjük Árpád-házi Szent Margitot, IV. Béla király leányát, akit a tatárjárás utáni fogadalom jegyében Istennek ajánlottak. A Nyulak szigetén élt domonkos apácaként – a szigetet ma Margit-szigetnek hívjuk –, alázatáról és csodáiról legendák szólnak. Az irodalomban kiemelkedő névrokon Kaffka Margit, a 20. század eleji magyar próza és költészet meghatározó alakja. A név nemzetközi változatai – Margaret, Margherita – számtalan kultúrában otthon vannak. Olvass még a témában
Érdekesség és hagyomány: ma Budapesten sokan sétálnak a Margit-szigeten, és nem véletlenül: a sziget romjai az ünnepelt szent történetét idézik. A név jelentése, a „gyöngy”, a magyar néphitben is a belső, csendes értékek, a tisztaság és az állhatatosság jelképe.
Személyiség- és névrezgés-jegyzet Margitoknak: a „gyöngy” szimbóluma a rejtett kincs képét hordozza. A Margit névhez gyakran társítanak bölcs, fegyelmezett, felelősségteljes energiákat. Numerológiai-hangulatában a hagyományra építő, mégis kitartóan újító típus rajzolódik ki: akit ez a név kísér, rendszerint megbízható, belső iránytűvel rendelkező személy, aki nem a zajos sikert, hanem a kifinomult minőséget keresi.
