Mindenki ismeri Jókai Mór könyvéből a Senki Szigetét. Ez a sziget Jókai és néhány szerencsés ember lelkében létezett, létezik. De úgy tűnik, valóban volt egy olyan sziget, melyről az író a Senki szigetét mintázta. Ezt a szigetet úgy nevezték: Ada Kaleh, vagy más néven Újorsova. Ezzel a cikkel szeretném megköszönni kedves ismerősömnek azt, hogy beszélt nekem erről a szigetről, ami rabul ejtette a szívem.
Jókai, Az aranyember és a sziget
Jókai Mór a regényhez írt Utóhangokban arról ír, hogy Frivaldszky Imre természettudóstól hallott egy szigetről, mely hivatalosan nem tartozott sehová, illetve három országhoz is egyszerre tartozott, ha úgy tetszik.
A sziget az Al-Dunán helyezkedett el, Orsova és a Vaskapu között.
A könyv lényege egy mondatban megfoghatatlan, talán pont a Senki szigete, annak életérzése miatt.
És talán éppen emiatt is lett ennyire sikeres, hiszen megjelent németül, csehül, dánul, lengyelül, spanyolul és még sorolhatnám.
Angol nyelven két kiadásban jelent meg a könyv, két különböző címen – Tímár két világa, és Modern Midas.
Ada Kaleh, a csempészek szigete
Ada Kaleh csodás sziget volt, a múlt egy apró darabja, mely most kincset érne. Mégis pusztulnia kellett.
Dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak az ott élő emberek – ahogy csempészéssel is, kihasználva azt, hogy egyik országhoz sem tartozott a hely.
A szigeten élők sokáig nem adóztak senkinek, nem kellett vámot fizetni, egyszóval számos olyan előnye volt ennek a helynek, melyet az ott élők – helyesen – kihasználtak.
Ám, Jókai Mórnak köszönhetően Ada Kaleh nemcsak a valós csempészet szigete lett. Becsempészte életünkbe a könyv által a nyugalom, az idill, az igazi, megélt élet iránti vágyat is.
Ada Kaleh csodás világa
A szigetet többnyire törökök lakták, akik földi paradicsomnak nevezték. Csodás öreg boltívek, katakombák, faragott kövek, zugok, és dús növényzet jellemezte.
Sok mindenre vannak szavaim, ám erre szigetre nincsenek. Az ott élők valóban nyugodt, idilli életet éltek. Összeért itt a múlt és az akkori jelen – őrzött valami fontosat.
Ha a sziget régi térképeit nézzük, tisztán rajzolódik ki egy nyolcszögletű csillag a sziget közepén. A szigeten egy, az Osztrákok által épített erőd volt. Ezt a világot 1972-ben elnyelte a víz.
A szigeten volt egy mecset is, melynek – azt mondják – a csúcsa néha még látható.
Ada Kaleh, a mitológia és a látható múlt
A mitológia szerint Herkules itt küzdött meg Keirónnal. Talán az emberek idill utáni erős vágya miatt hozta úgy a sors, hogy a sziget újra láthatóvá vált.
Idén májusban a hatóságok elrendelték a Vaskapu I-es gyűjtőtó vizének leengedését. Ez pedig azt jelentette, hogy az egykori csodás sziget kiemelkedett a Duna vizéből.
Ada Kaleh kizárólag akkor válik láthatóvá, ha a Vaskapu I-ből leengedik a vizet. Utoljára nyolc évvel ezelőtt történt ez meg, mely alkalommal az egykor ott élők hozzátartozói ellátogathattak Ada Kaleh-re, a földi paradicsomba, a Senki szigetére.
Pár szó a szigetről
A mecset 1903-ban épült egy ferences-rendi kolostor helyén.
A szigeten volt Mahmut pasa háza, egy nagyon szép temető – melyből az elárasztás előtt kimentettek néhány míves sírkövet. Annak idején körülbelül 1000 ember lakta a szigetet.
A sziget aprócska volt, fél kilométer széles és 1,7 kilométer hosszú – egy kis esszencia, ékszerdoboz.
Pusztulása előtti időszakban az ott élők már inkább a turizmusból éltek, a sziget szépségéből adódóan.
Ami Ada Kaleh-ből maradt nekünk
Ada Kaleh szigetéről a Konstancai Új Mecsetbe került egy hatalmas szőnyeg, mely 450 kg-os, és közel 150 négyzetméteres.
Ez az egyetlen kézzel fogható dolog, amit nem sodort el a fejlődés árja. Ezen kívül maradt nekünk még valami más is: a Senki szigetén, álmunkban megélt nyugalom, idill, és a tudat, hogy nem minden csak álmunkban és a könyvek csodájában létezik, hanem akár a valóságban is.
Akkor is ott van, ha elfedte a víz…
Itt találsz egy dokumentumfilmet a szigetről.
