Vannak mondatok, amik elsőre hízelgőnek tűnnek, de ha egy kicsit is belegondolunk, elképesztően sértőek. Az egyik ilyen visszatérő „bóktípus” – amellyel minden nő találkozik életében legalább egyszer, de inkább tucatszor – a következő: „Te nem vagy olyan, mint a többi nő.” Esetleg: „Bárcsak több nő ilyen lenne, mint te vagy!” Vagy: „Milyen üdítő a sok felszínes műnő között egy ilyen lánnyal találkozni!”
Na ezek azok a mondatok, amiktől, bár látom a férfiak szemén, hogy azt remélik, menten elalélok, és a karjaikba vetem magam, csak hogy különlegesnek érezhessem magamat, legszívesebben felborítanám az asztalt.
Ezeknek a mondatnak ugyanis egyike sem bók
Nem valami különleges felismerés vagy kivételes látásmód. Ez a mondat egy nőgyűlölő kultúra egyszerű, sunyi eszköze, amellyel megpróbálnak megosztani és szembeállítani bennünket egymással. A lényege: ha elhiszed, hogy te „nem vagy olyan”, mint „azok”, akkor talán hajlandó leszel elhatárolódni a többi nőtől. És talán jobban akarsz majd tetszeni ennek a férfinak. Talán elkezded aláásni a többi nőt, hogy ő továbbra is különlegesnek lásson téged.
Ez nem egy ártatlan mondat. Ez manipuláció. Olyan szinten aljas és átlátszó, hogy felháborító, hogy még mindig működik. Vagy legalábbis: még mindig próbálkoznak vele. Olvass még a témában
„A nő egyszerre sárkány és angyal.” Vicces igazságok férjekről és feleségekről
„Már évek óta nem csókolóztunk” – Monotogámia, azaz az unalomba fulladt kapcsolat
Végre itt a bizonyíték: az egészséges életmód jobb szexhez vezet
Nem biztos, hogy a férjed rontja el: 6 jel, hogy te hibázol a kapcsolatodban
Egyszer egy baráti összejövetelen történt, hogy beszélgetésbe elegyedtem egy ismerős ismerősével. Az elején egészen értelmesnek tűnt a srác, érdeklődő volt, kérdezett a munkámról, a hobbijaimról, beszélgettünk arról, hogy ki mit olvas mostanában, és úgy tűnt, valóban figyel rám. Aztán, körülbelül húsz perc után, jött az a bizonyos mondat: „Annyira jó végre egy olyan csajjal beszélgetni, aki nem olyan, mint a többi nő”
Először csak felvontam a szemöldököm. Aztán visszakérdeztem, teljesen komolyan:
„Milyen a többi nő? Szerinted ők nem intelligensek? Szerinted a nőkkel nem lehet beszélgetni?”
Zavartan nevetett, próbálta elsütni a szokásos sablont: „Nem úgy értettem… csak sok nő nem tud ilyen mélyen beszélgetni.”
